Az Általános Ügyek Tanácsa márciusában kérte fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat, amikor a két országgal tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdéséről határozott - idézi a bizottsági közlést az MTI.

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos a tervezet bemutatását "újabb fontos lépésnek" nevette Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának útján.

Kapcsolódó

A csatlakozási tárgyalások konkrét kereteinek felvázolása az unió elkötelezettségét tükrözi a két ország európai integrációja mellett annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat hitelesebbé, dinamikusabbá és kiszámíthatóbbá váljon - mondta.

"A két ország jövője egyértelműen az Európai Unióban van, és biztos vagyok abban, hogy folytatják reformjaikat a csatlakozás útján való továbbhaladás érdekében" - fogalmazott a magyar biztos.

A csatlakozási tárgyalások kerete az egyes tagjelölt országokkal folytatott tárgyalások irányát, alapelveit és tartalmát határozza meg, valamint rögzíti a tárgyalási eljárás menetét. A tárgyalások célja, hogy Albánia és Észak-Macedónia teljes egészében elfogadja az EU vívmányait, és a csatlakozáskor biztosítsa azok teljes végrehajtását és megerősítését - közölte az uniós bizottság.

A kerettervezet a korábbi uniós bővítések tapasztalataira és a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalásokra épül.

Figyelembe veszi a csatlakozni kívánó országok érdemeit és sajátos helyzetét. A javaslatok erősítik a csatlakozás hitelességét az alapvető reformokra való összpontosítás révén, kezdve a jogállamisággal, a demokratikus intézmények és a közigazgatás működésével, valamint a gazdasági kérdéseket illetően.

Következő lépésként az uniós tagállamok megvizsgálják és elfogadják a tárgyalási kereteket. Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő tagország a jelölt országokkal folytatott kormányközi párbeszédet követően javaslatot tesz a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésére.

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa március végén jutott politikai megállapodásra arról, hogy meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. A tanács állásfoglalásában aláhúzta: a tárgyalások megkezdése a két országnak az Európai Unió által megkövetelt reformok során elért előrehaladása fényében vált lehetségessé. Különös tekintettel az alapvető jogokra, a jogállamiságra és a demokráciára, az igazságszolgáltatásra és a szomszédságpolitikai döntésekre.

Az Európai Tanács tavaly októberi csúcsértekezletén főként francia javaslatra akadályozta meg a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával.