Az Európai Bizottság semmiféle nem nyilvános adatot, információt nem osztott meg az Európai Parlament képviselőivel, amikor azt kérték, hogy a Magyarországgal szemben a jogállamiság megsértése miatt folyó kötelezettségszegési eljárásokról adjanak bővebb felvilágosítást - idézte Judith Sargentini zöld párti képviselőt, az e témában készült parlamenti jelentés készítőjét az Eurologus. A tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácstól sem kaptak segítséget, mert úgy tűnt, ők csak a bizottsági elemzésekben bíznak.

Sargentini felelevenítette azt az időszakot, amikor a Fidesznek elfogyott a támogatottsága az Európai Néppártban. Úgy véli, hogy ez a lex CEU elfogadásakor, azaz a Közép-európai Egyetem magyarországi tevékenységét lehetetlenné tevő törvény parlamenti megszavazásakor történt. A Néppárt számára az volt a "vörös vonal", hiába sértette meg már addig is számtalan alkalommal a magyar kormány az EU-s alapértékeket, azok felett az ügyek felett szemet hunytak.

Kapcsolódó

A civilek részéről Malgorzata Szuleka, a Helsinki Emberi Jogi Alapítvány képviseletében azt vetette fel a tanácskozáson, hogy

vajon hány nyilatkozatra, állásfoglalásra, konferenciára, nyílt levélre van szükség ahhoz, hogy a tagállamok rájöjjenek: ég a ház.

A lengyel bírák kapcsán - akiket a kormány igazságügyi reformja nyomán politikai okok miatt eltávolíthatnak - azt mondta, ott tartunk, hogy őket semmi más nem védi, csak a saját erkölcsi tartásuk.

Éppen ezért komolyan kellene venni a 7-es cikk tartalmát és lehetőségeit, nevezetesen hogy a jog uralmának megsértése miatt fel lehet függeszteni az európai uniós országok tagságát. Szuleka szerint Magyarországon durva támadásokat hajtottak végre civil szervezetek képviselőivel szemben, megfélemlítették, meghurcolták őket azért, mert a munkájukat végezték.