A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Dánia szociáldemokrata kormánya 2011-es hatalomra kerülése óta dán szemmel nézve kőkemény megszorításokat hajtott végre. A munkanélküli-segély időtartamát például négyről két évre csökkentették és az iskolai reform nyomán a tanároknak több időt kell a munkahelyükön tölteniük anélkül, hogy ezért pluszjuttatásban részesülnének. Az intézkedések hatása egyelőre nem látszik: a koppenhágai statisztikai hivatal adata szerint a második negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a GDP az elsőhöz képest. A kormány a vállalati adók csökkentésével igyekszik fordítani a helyzeten, illetve jövőre 44 milliárd koronát (5,9 milliárd euró) akar út-, vasút- és kórházfejlesztésre fordítani. A kormánypárt támogatottsága a negatív és pozitív intézkedések szaldójaként 19 százalék alá esett − ilyen gyengén több mint száz éve nem álltak a szociáldemokraták.

Hiába azonban az elégedetlenség, minden eddigi lépés kevésnek bizonyulhat a dán gazdaság versenyképességének javításához. Az OECD adatai szerint 2000 és 2012 között a munkavállalók átlagos ledolgozott munkaóráinak száma nyolc százalékkal csökkent. A dánok 1431 órát dolgoztak tavaly, ami 24 százalékkal kevesebb az OECD átlagánál. Az elmúlt 12 évben 30 százalékkal nőtt az egy munkaórára jutó költség, míg az ország versenytársai esetén 11 százalék ez az adat. A legmegdöbbentőbb információt azonban a gazdasági minisztérium tette közzé, eszerint 250 ezer olyan munkanélküli van az országban − ez a foglalkoztatottak közel tíz százaléka −, akinek jobban megéri segélyen élni, mint munkát vállalni.

Finnországban hosszú távú terv keretében zsugorítják a jóléti államot. Az átlagos tényleges nyugdíjkorhatárt 2025-ig a jelenlegi 60,9 évről 62,4 évre emelik. Mérsékelni akarják a GDP 44,1 százalékát elérő adóelvonást − a személyi jövedelemadó visszavételével például a több munkára akarják ösztönözni az embereket. Visszaveszik a diákok támogatását, hogy minél előbb munkába álljanak és úgy változtatják meg a gyermekgondozási segély rendszerét, hogy a nőknek megérje minél előbb visszatérni munkahelyükre. A helsinki pénzügyminisztérium előrejelzése szerint idén 0,5 százalékkal zsugorodhat a gazdaság. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2012-es 53 százalékról 2015-re 59,9 százalékra megy fel. Finnországban a változatosság kedvéért egy hatpárti jobbközép koalíció hajtja végre a jóléti rendszer visszavételét. Az egyik szociáldemokrata párt viszonylag megértően, a másik elutasítóan viszonyul ehhez.