Vasárnap tartják a brazil választások második körét, amelyben eldől, Luiz Inácio Lula da Silva vagy Jair Bolsonaro lesz az ország következő elnöke. Október elején, mikor első alkalommal járultak az urnákhoz a brazilok, Lula 48,4 százalékos, Bolsonaro pedig 43,2 százalékos támogatottságra tett szert.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Bolsonaro a második körben sem tud fordítani, és Lula a szavazatok 52 százalékára számíthat, az aktuális államfő pedig a 46,2 százalékukra – írja a Reuters.

Nemzetközi szintéren a jobboldali Bolsonaro leginkább a koronavírussal és a vakcinákkal szembeni szkepticizmusáról, valamint az erdőirtásokkal szemben tanúsított engedékenységéről híresült el. Lula ezzel szemben határozott fellépést ígért az Amazonas irtásával és a klímaváltozással szemben.

Bolsonaro, aki 2019-ben foglalta el az elnöki széket, arra hivatkozva támogatta a bányászatot és a kereskedelmi célú gazdálkodást az Amazonas területén, hogy ezzel felgyorsíthatják a gazdasági fejlődést, valamint a szegénység elleni harcot. Leépítésekkel és forrásmegvonásokkal gyengítette a környezetvédelmi végrehajtó szerveket, a környezetvédelmi bűncselekményeket végrehajtók büntetését pedig megnehezítette.

Évente egy Belgiumnyi őserdőt irtottak ki

Mindezek eredményeképp 2019 és 2021 között az amazonasi esőerdő összesen 33 800 négyzetkilométernyi részét irtották ki a brazil űrkutatási intézet (INPE) szerint, évente átlagosan 11 ezer négyzetkilométernyit, ami nagyobb, mint Belgium. Idén pedig eddig 7555 négyzetkilométer erdőrész semmisült meg.

Lula 2003-ban közel rekordszintű erdőirtási szint mellett vette át az ország irányítását, és 2010-re, utolsó elnöki évére 72 százalékkal vissza tudta szorítani az esőerdő pusztítását. Ugyanakkor környezetvédelmi szempontból a rovására írható, hogy támogatta a Belo Monte-gát építését az Amazonason, ami folyami élőhelyeket semmisített meg, valamint őslakosokat is ki kellett telepíteni miatta.

Támogatások és ígéretek

Bolsonaro egyszeri juttatásokkal igyekezett könnyíteni a szegényebb rétegek és a családok helyzetét, mikor a megélhetési költségek megugrottak, a taxisoknak ideiglenes támogatásokat ígért a magasabb üzemanyagárak miatt. Az intézkedései népszerűek ugyan, és az infláció is csökkent az elmúlt hónapokban – az éves inflációs ráta a júniusi 11,89 százalékról augusztusra 8,73 százalékra esett vissza, tavaly június óta a legalacsonyabb szintre –, a közvélemény-kutatások szerint azonban a győzelemhez ezek mégsem elegendőek.

Bolsonaro megválasztása esetére azt ígérte, privatizálják a Petroleo Brasileiro SA állami olajvállalatot és a nemzeti postaszervezetet, csökkentik a vállalati adókat a beruházások ösztönzése érdekében, megkönnyítik a fegyvertartást és szigorítják az abortusztörvényeket.

Lula ezzel szemben az állami kiadásokat korlátozó törvényeket módosítaná, megreformálná az adórendszert, hogy a gazdagok többet, a szegényebbek pedig kevesebbet fizessenek. Célja mindezek mellett még az is, hogy önellátóvá tegye Brazíliát olaj szempontjából.

Mindezek pedig – az első kör voksolás és a friss támogatottsági felmérések alapján – elegendőek lehetnek ahhoz, hogy feledtessék: a volt elnök másfél évig börtönben ült, 2017-ben ítélték korrupció és pénzmosás miatt 10 év szabadszágvesztésre. 2019-ben végül a fellebbezési törvények változása miatt szabadulhatott, 2021-ben pedig a legfelsőbb bíróság törölte az ellene szóló ítéletet eljárási okokra hivatkozva. A Munkáspárt színeiben induló politikus egyébként ártatlannak vallja magát az ellen felhozott vádpontok mindegyikében.