A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Bosznia-Hercegovinában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket.

Milanovic - miután a tárgyalásokat folytatott a honvédő háború egyesületei koordinációjának elnökével - kijelentette: először párbeszéd útján próbálják meg rendezni a problémát, de ha nem megy, nem zárható ki, hogy Horvátország politikai viszonya Szerbiával ismét kiéleződik.

Nem áll szándékunkban senkit sem kényszeríteni vagy zsarolni - mondta, ugyanakkor hozzátette: országa azt sem fogja tolerálni, hogy üldözzék az embereket. Belgrádnak el kell törölnie a törvényt, különben Zágráb is arra kényszerül, hogy bevezessen hasonló jogszabályt - hangsúlyozta.

Szerb tisztségviselők korábban többször is kijelentették: nem Horvátország fogja eldönteni, milyen törvények vannak Szerbiában, nem zsarolhatják ezzel Belgrádot.

Miután Belgrád és Brüsszel az uniós csatlakozási tárgyalásokon júliusban megnyitotta az emberi jogokról és az igazságszolgáltatásról szóló 23-as, valamint a jogállamiságra és a belügyekre vonatkozó 24-es fejezetet, Miro Kovac horvát ügyvivő külügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott: a fejezeteket megnyithatják ugyan, de addig nem lehet azokat lezárni, amíg Zágráb Szerbiával szembeni követelései nem teljesülnek.