Észtország és Lettország azt fontolgatja, hogy 1000 megawatt szélenergia-termelő kapacitást épít a Rigai-öbölben - írta a bne IntelliNews régiós hírportál. (Magyarország ebben a technológiában 326 megawattnál tart, a paksi atomerőmű áramtermelési képessége 2000 megawatt - a szerk.) A projekt fővállalkozója az állami tulajdonú ész Eesti Energia lenne.
A cél nyilvánvalóan az lenne - hogy igazodva az EU szén-dioxid-kibocsátási céljaihoz - visszaszorítsák a fosszilis tüzelőanyagokra épülő jelenlegi áramtermelést. Ezen a téren különösen Észtország van rossz helyzetben, ugyanis olajpalát égető erőműveket üzemeltet, amelyek minden kilowattóra elektromos energia elállításakor 500 gramm szén-dioxidot bocsátanak ki. Lettország emissziós mutatója 200 gramm szén-dioxid/kilowattóra.
A tengerek felett fújó szélre alapozott (offshore) áramtermelés a legkevésbé hullámzó forrása a zöld energiának, ami azt jelenti, hogy a letelepített légcsavarok életciklusuk idejének 50 százalékában termelnek áramot. Ezzel összevetve a szárazföldi (onshore) szélkerekek csak idejük 30, a napenergiára alapozó rendszerek pedig csak idejük 20 százalékában termelnek áramot.
Legolvasottabb
Nekimentek az oroszok a belga banknak, bekövetkezhet a legrosszabb
Ipari sokk Magyarországon: már a kormányváltás is szóba került a friss adatok után
Sokk Európában: biztonsági kockázatnak minősítette Dánia az Egyesült Államokat
Riasztották a járványügyet: visszatért a rettegett kórság a középkorból a magyarlakta városba
Egyre többen nem kérnek a céges karácsonyi bulikból
Már jelszó sem kell, hogy ellopják a fiókunkat
Kitört a botrány: korlátozza a „túl sok bukást” a Semmelweis Egyetem
Berágtak a németek, bekérették az orosz nagykövetet
Érdemes újratervezni a megtakarításokat: 28 százalék adókedvezmény vágható zsebre