„A legnagyobb veszteséget a nyugdíjasok szenvedték el az elmúlt időszakban, és ennek ellenére mégis a kormányzópárt szavazóbázisának többsége ebből a csoportból kerül ki” – mondta Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke a kutatóintézet eseményén.

Ennek ellenére a bruttó hazai terméknek (GDP) mindössze 7 százalékát költi nyugdíjakra a kormány, eközben az uniós átlag 12 százalék, ezzel az utolsó három helyen van az ország.

A magyar nyugdíjasok fele kevesebb mint 200 ezer forintot kap kézhez havonta, és sokan vannak, akik kevesebb mint 100 ezer forint juttatásra jogosultak havonta.

Míg 2010-ben az átlagbér 65 százaléka volt az átlagnyugdíj, ez 2025-ben, 15 év Orbán-kormányzás után mindössze 50 százalék.

Itthon több mint 2 millió nyugdíjas él, amelyből nagyjából 800 ezren létminimum alatt élnek. Az idősödő társadalomban egyre kevesebb aktív dolgozó adójából kell finanszírozni az egyre nagyobb szociális szükségletet, így a helyzet tovább romolhat.

A probléma nem pusztán gazdasági. A WHO adatai szerint a világ időskorú társadalmának 25–33 százaléka szociálisan elszigetelten, magányban él. Tízből négy magyar férfi nem éli meg a nyugdíjas kort, ezzel sereghajtók vagyunk Európában.

Nem emelnék a nyugdíjkorhatárt

A Republikon friss felmérése szerint a válaszadók 47 százaléka megtartaná és semmiképp nem emelné a nyugdíjkorhatárt – itt pártállás szerint nincsenek különbségek. Kétharmaduk a bérnövekedéshez igazított nyugdíjat támogatná.

A 14. havi nyugdíj 59 százalékuk szerint inkább politikai szlogen, mintsem valós segítség. A Tiszások gondolják leginkább, hogy ez egy politikai szlogen (85 százalék), míg a Fideszesek inkább tényleges segítségnek tartják, náluk a politikai szlogen aránya mindössze 15 százalék. Korosztályok tekintetében az látszik, hogy a 40–60 közötti korosztály a legcinikusabb, de az érintettek is hasonló helyzetben vannak.

Méltatlan időskor

Az új alaptörvény szolidaritásalapú rendszert nevez meg ideálisnak, ennek ellenére a gyakorlatban ez nem valósul meg – mondta Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, aki szerint keresetarányos

„Bűnnek tartom, hogy akik méltó életet éltek, kénytelenek méltatlanul tölteni időskorukat, és méltatlanul meghalni a nyugdíjrendszer és egyéb szociális problémák miatt” – erről már Hegyesiné Orsós Éva szociálpolitikai szakértő, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke beszélt.

Indexálás és paradigmaváltás visszavonása

Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja szerint 50–50 százalékban kereset- és nyugdíjas inflációarányos korrekcióra lenne szükség a nyugdíjakban. „Most már túl késő megszervezni az ellenállást az állami nyugdíjrendszer kapcsán, a biztosítási rendszerre visszatérni már nem lehet. Szimbolikus, de érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy az olimpiai és például Nobel-díjas juttatások miért szja-mentesek” – tette hozzá.

Kiemelte: 2027-től vissza kell térni a svájci indexálásra, és el kell törölni a 13. és 14. havi nyugdíjat is.

Nyugdíjasok kormánya, de mégsem

„Azt az érzést keltik a magyar népben, hogy az extra nyugdíj Orbán Viktor fejedelmi ajándéka – és a jó miniszterelnök majd ad 15., 16. havi nyugdíjat” – mondta ironikusan Simonovits András matematikus, közgazdász, nyugdíjas egyetemi tanár.

1975 és 1992 között nem volt bér- és inflációarányos emelés, hanem mindenki 2 százalékos emelést kapott plusz egy fix összeget. Példaként említette, hogy Lengyelországban és Szlovákiában a 13. havi nyugdíj egy fix összeg, ez követendő példa volna, de az Orbán-kormány biztos nem fogja bevezetni.

Szép nagy lyuk tátong a nyugdíjrendszer kasszáján, több száz milliárd forint a hiány

Magyarország 2025-ben az előző évhez képest 6,8 százalékkal többet, összesen 6629 milliárd forintot költött nyugdíjakra.A 13. havi nyugdíj és egyéb kiadások miatt a büdzsé 564,5 milliárd forintnyi központi költségvetési támogatást tervezett, de az alap hiánya végül 760 milliárd forint lett. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) részletes adatait itt olvashatja el.