Az interneten megjelenő balatoni fotók nem mindig tükrözik a valóságot. 2026. január 9. és 24. között 200 téli, korcsolyázós képet elemeztek, amelyek a tó befagyásának időszakában tettek közzé. A képek 28 százalékáról már az első látásra is kiderül, hogy az teljesen AI-generált, 32 százaléka pedig AI-asszisztált vagy erősen filterezett volt, míg a természetes, valós fotók aránya 40 százalék. Mindez annak bizonyítéka, hogy egyre többen használják a modern technika adta lehetőségeket, ám gyakran félre is vezetik a potenciális turistákat – írja a Balatoni Turizmus Szövetség.

A vizsgálat 38, a Balatonhoz kötődő oldalt ölelt fel, köztük helyi szállodákat, régiós lapokat, turisztikai szervezeteket, lokális közösségi csoportokat és influenszereket. A mintavétel során kizárólag azokat a bejegyzéseket vették figyelembe, amelyek a jeges Balatonnal és a korcsolyázással kapcsolatos vizuális tartalmat mutatták be, és esetleg hatással lehettek a potenciális turistákra is.

A felmérés ugyan nem reprezentatív, célja csupán a közösségi médiában terjedő valós és mesterséges látvány arányának feltárása volt, különös tekintettel azokra a vizuális trendekre, amelyek a Balaton olvadásának megindulása előtt uralták az online tartalmakat.

A jeges tájképekkel párhuzamosan néhány fake news-t támogató kép is megjelent a helyi közösségi médiában. Így például Schwarzenegger is feltűnt egy balatoni jégpályán szelfizve. A kép hihetőnek tűnt, mert a sztár 2017-ben valóban járt Csopakon, és az akkori tudósítások szerint még egy lecsót is evett a parton.  Ugyanakkor a most megjelent AI kép félrevezető volt, és elterelte a figyelmet a valódi hírekről.

Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója szerint

az ilyen AI tartalmak elrabolják az időt az emberektől.  Akik megnézik vagy megosztják ezeket, azok számára a valódi hírek láthatatlanok maradnak.

Hozzátette, az AI posztok felvillannak, figyelmet követelnek, majd eltűnnek, anélkül, hogy valós információt adnának a potenciális turisták számára.

Ezeken a mesterséges intelligenciával generált képeken a szállodák és turisztikai attrakciók, de még a vendéglők ételei is irreális fényben, fiktív tálalásban, nem létező eseményeken jelennek meg. A szolgáltatók így ígérve valamit, ami nincs. Ha az ígéret és a valóság között túl nagy a rés, csalódás keletkezik,

a turisták bizalma pedig nehezen szerezhető vissza.

Fontos lenne, mondta a szakember, hogy ezt 2026-ban mindenki tudomásul vegye: szállodák, települések sajtófőnökei, turisztikai referensek és a helyi vállalkozók is, mint például a cukrászdák, éttermek, de a lángossütők tulajdonosai is, akik online megjelenésükkel értékes perceket nyerhetnek vagy lophatnak el a turistáktól.