Száz magyarból mindössze 11 képes megfelelően értelmezni az orvosi utasításokat és terápiás javaslatokat. Ez a megdöbbentő adat a betegbiztonság egyik legnagyobb kockázata. Az Egészség 1. Lépés projekt kapcsán Kőnig Róbert betegtájékoztatásért és betegelégedettségért felelős miniszterelnöki biztos bejelentette, hogy elindítottak egy mindenki számára ingyenesen elérhető online tanfolyamot, a lakosság egészségértésének javításáért. 

A kezdeményezés célja a magyar lakosság egészségértésének javítása, a tudatosabb betegutak kialakítása és a megelőzés szemléletének népszerűsítése. A több mint 60 oktatófilm elkészítéséhez harmincnál több nemzetközileg elismert orvos és egészségügyi szakember nyújtott szakmai támogatást. 

Jelenleg a lakosság egészségértése egy 12 éves gyerek szintjén van, ez egyébként globális probléma,  ezért is nagyon komoly kihívás ezen változtatni. 

Zűrzavar van a fejekben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy korábbi kutatása szerint a magyarok egészségértése az európai mezőnyben nem a legrosszabb, de messze van az élmezőnytől. A WHO az európai régióban 2019 és 2021 között készített egy átfogó lakossági egészségértés-felmérést, a HLS19 projekt címmel. A kutatás azt vizsgálta, hogy a felnőtt lakosság mennyire képes megtalálni, megérteni, értékelni és a gyakorlatban alkalmazni az egészséggel kapcsolatos információkat – legyen szó betegségekről, megelőzésről vagy az egészségügyi rendszerben való eligazodásról.

A magyar eredmények alapján a kép egyértelműen vegyes. A felmérés szerint a felnőtt lakosság mintegy 40 százaléka alacsony szintű egészségértéssel rendelkezik. Ide tartoznak azok, akiknek az egészségügyi információk megértése „problémás” vagy kifejezetten „elégtelen”, nehezen értelmezik az orvosi tájékoztatást, bizonytalanok az ellátórendszerben való eligazodásban, vagy gondot okoz számukra a megelőzéssel kapcsolatos döntések meghozatala.

Ez az arány európai összevetésben nem számít szélsőségesnek, de kedvezőnek sem. A WHO adatai szerint a vizsgált országokban az alacsony egészségértés aránya 25 és 75 százalék között szóródott. Magyarország e széles tartományon belül a közép-alsó sávban helyezkedik el: rosszabb eredményt mutat, mint több észak- és nyugat-európai ország, ugyanakkor nem tartozik a legrosszabb helyzetű államok közé.

A magyar adat azt jelenti, hogy nagyjából minden második felnőtt nem rendelkezik optimális egészségértéssel, ami komoly közegészségügyi kockázatot hordoz.

Kapcsolódó

Az alacsony egészségértés ugyanis nem pusztán kommunikációs probléma. A WHO értelmezése szerint szoros összefüggésben áll a rosszabb egészségi állapottal, a megelőzhető betegségek magasabb arányával, a későbbi orvoshoz fordulással és az egészségügyi rendszer túlterheltségével. Azok, akik nehezebben értik meg az egészségügyi információkat, jellemzően kevésbé vesznek részt szűrővizsgálatokon, nehezebben követik a kezelési előírásokat, és gyakrabban kerülnek elkerülhető kórházi ellátásra.

Komoly kihívás ezen változtatni

Kőnig Róbert szerint megfelelő egészségértés nélkül a páciens egy passzív alany, aki csupán megtapasztalja az ellátást viszont, ha érti, hogy mi történik vele, akkor az ellátás során aktív partnerré válik. Az egészségértés erősítése jelentősen szolgálja a betegbiztonságot is – tette hozzá a miniszterelnöki biztos.

Ha a páciensek hiteles információhoz jutnak, könnyebben eligazodnak az ellátási szintek között, valamint a kommunikációból eredő problémák is csökkennek.

Kocsis Péter, a projekt szakmai vezetője, Kőnig Róbert betegtájékoztatásért és betegelégedettségért felelős miniszterelnöki biztos, és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója
Kép: Bruzák Noémi

Erre a kihívásra szeretnének egy választ adni a most megjelent tanfolyammal, ami ingyenes, online és mindenki számára elérhető. A tanfolyam egy új, digitális rendelő – fogalmazott Kőnig Róbert. A szakmai tartalom összeállításában orvosok, mentősök, gyógyszerészek és pszichológusok is részt vettek. A tananyag a teljes társadalmat igyekszik megszólítani. Ez most az első lépés, és majd további tananyagok is lesznek, mivel az egészségértés fontos iránytű az életben. 

Na, szia mentő!

Fontos, hogy a betegek tudják, hogy hova forduljanak, mikor kell mentőt hívni, ezzel nem csak maguknak, de az ellátórendszernek is sokat segítenek– mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója a sajtóeseményen. Az OMSZ aktív részese a programnak. Példaként említette Csató Gábor, hogy a tavaly ősszel elindult, „ Na, szia mentő!” kampányuk már háromezer óvodába jutott el. Már a mentőszolgálat sincs egyedül az úton, eddig számos kampányuk volt, de ezek szigetszerű kezdeményezések voltak, a most elindult projekttel mindenki biztos információkat kaphat ahhoz, hogy a legjobban tudjon segíteni saját magán.

A tanfolyam több mint 60 epizódból áll, átlagosan 6-8 perces videókat tartalmaz – mondta Kocsis Péter, a projekt szakmai vezetője. A videók már elérhetők a projekt hivatalos weboldalán az egeszsegtanfolyam.hu-n.

A program célközönsége a 20-59 év közötti, online aktív korosztály, de kiemelt figyelmet fordítanak a 60 év felettiek digitális segítésére és a fiatalok  prevenciós nevelésére is – válaszolta Kőnig Róbert az Economx kérdésére. Kiemelte, hogy az Oktatási Hivatallal együtt dolgoztak a kisfilmeken, nem titkolt cél, hogy ez az anyag bekerüljön a közoktatási rendszer tananyagai közé. A projektet a miniszterelnöki kabinet finanszírozta és az összköltsége 30 millió forintba került, és kizárólag az állami egészségügyre koncentrál.

A tananyag az alábbi fő pillérekre épül:

  • Egészségügyi kisokos: Betegutak, betegjogok és az EgészségAblak alkalmazás praktikus használata.
  • Sürgősségi tudnivalók: Mikor hívjunk mentőt, és hogyan alkalmazzuk az újraélesztés lépéseit?
  • Egészségmegőrzés: Táplálkozás, stresszkezelés és a hosszú élet titkait rejtő „Kék zónák” módszertana.
  • Gyógyszertár és műtétek: Vényköteles szerek használata és felkészülés a tervezett beavatkozásokra.

Szakzsargonmentes kommunikáció kell

A magyar felnőttek többsége magabiztosnak érzi magát, amikor egészségügyi információkról hall, ám az írásos dokumentumok kitöltése és értelmezése sokaknak továbbra is komoly kihívást jelent – ez derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) korábbi reprezentatív kutatásából, amit a Szinapszis Kft.-vel közösen készített. Bár tízből nyolcan úgy érzik, hogy hiteles információkkal rendelkeznek saját egészségi állapotukról, mindössze kétharmaduk gondolja, hogy birtokában van a problémák kezeléséhez szükséges tudásnak. Ez jól mutatja, hogy a tájékozottság érzete nem mindig jár együtt azzal a képességgel, hogy a megszerzett információt ténylegesen alkalmazni tudják a mindennapokban.

A kutatás rávilágít a tájékozódási szokásokra is: a magyarok 69 százaléka több forrásból szerzi az egészségügyi információkat, ugyanakkor mindössze 47 százalék rendszeresen ellenőrzi szakember segítségével, hogy ezek az információk valóban megbízhatóak-e. Tízből hatan pedig csak ritkán vagy egyáltalán nem ellenőrzik, hogy az újonnan szerzett egészségügyi tartalom hiteles-e.

Fordulatra van szükség az orvos-beteg kommunikációban

Szakzsargon mentes, és nem latin szavakkal tűzdelt szövegkörnyezetben kellene a betegekkel kommunikálni, mondta az első első pácines-kommunikáció, betegedukációs konferencián Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász. Hozzátette: az egészségértés és az adherencia kéz a kézben járnak. Fontos, hogy a beteg mennyire együttműködő, betartja-e az orvos utasításait, a gyógyszereit az előírásoknak megfelelően szedi-e. De példaként említette Lengyel Lívia, hogy a betegek 42 százaléka nem tudja értelmezni azt a kérést, hogy éhgyomorra érkezzen egy laborvizsgálatra. De a gyógyszerészekkel is sokszor vitatkoznak a páciensek, hogy teljesen mindegy, hogy egy tablettából kétszer hármat vagy háromszor kettőt kell bevenni, hiszen az eredmény hat tabletta lesz.