Oroszország elképesztő mennyiségű bevételre tett szert a kőolaj és földgáz értékesítéséből: 2021-ben például 120 milliárd dollárnyi bevétele volt ezekből az energiahordozókból, ami magyar éves GDP kétharmada - írja a G7. Lenne tehát mit befektetni, de mégsem tudják ezt a helyi gazdaság fejlesztésére fordítani.

A hasonló nagy nyersanyag-exportáló országok egyik fő problémája az, hogy a jelentős devizabevételeket nem lehet egykönnyen helyi pénznemre váltani, a hazai gazdaságban nincs mibe fektetni. Így ezek az országok jellemzően külföldön – általában épp a nyersanyagukat megvásárló fejlett országokban – fektetik be a bevételeiket. Ennek tipikus példái az Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia, de Oroszország is ebbe a kategóriába tartozik.

Kapcsolódó

Oroszországban ezért nagy szükség lenne külföldi befektetésekre. Egy 2016-os tudományos cikk már az akkori, a maiakhoz képest alig észrevehetőnek tűnő szankciók kapcsán is kiemelte, hogy az ország az atomreaktorok és turbinák kivételével minden területen külföldi technológiára szorul. Ezt vagy importálják, vagy a külföldi cégek közvetlen tőkebefektetéseivel hozzák létre helyben.

Emellett az oroszok nem csak belső fejlesztésre nem tudták fordítani a valutájukat, de még azt se sikerült megvalósítaniuk, amit az Öböl-menti országoknak: befektetőként se tudtak a világpiacon megjelenni. A GDP évente közel ötödét kitevő nyersanyagexport bevételét nem tudták érdemben nemzetközi befektetésekre sem hasznosítani. Ahogy az OECD adatai alapján látható, a gigantikus devizabevételek ellenére az orosz külföldi befektetések a GDP arányában csak a magyar szintet érik el.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.