Az európai kormányok nem tudtak megállapodásra jutni arról, hogyan tömjék be a görög költségvetésen mutatkozó újabb lyukat, miközben Portugália pénzügyi kilátásai is súlyosan romlanak - jelentette a Bloomberg. Angela Merkel német kancellár kijelentette, hogy a görög adósságokat alig lehet finanszírozni, ezért az athéni kormánynak újabb lépéseket kell tennie, például további engedményeket kell kérnie adósságainak magánhitelezőitől.

Ezzel világossá tette, hogy az európai válságkezelés forrásairól gondoskodó donor országok vonakodnak az októberi uniós csúcson elfogadott második görög segélycsomag 130 milliárd eurós keretösszegének megemelésétől. A Der Spiegel hét végi értesülései szerint 15 milliárd euró pluszforrásra lenne szükség ahhoz, hogy begyógyítsák a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt vérző görög költségvetés legújabb sebeit.

Kapcsolódó

Kis csúcs a nagy csúcs után

Az Európai Unió vezetőinek hétfő délutáni-esti csúcsértekezlete után Herman Van Rompuy, az EU elnöke uniós politikusok, Lukasz Papadémosz görög kormányfő és az Európai Központi Bank (ECB) igazgatósági tagja, Jörg Asmussen részvételével összehívott egy kisebb csúcsot a Görögországban kialakult helyzet értékelésére.

Van Rompuy szerint a programot vissza kell terelni a rendes kerékvágásba. Ennek érdekében az uniós pénzügyminiszterek a hét végéig végre befejezik a teendők tervének kidolgozását, amin július óta dolgoznak. Papadémosz éjjel fél kettőkor azt mondta újságíróknak, hogy "bizonyos nehézségek" hátráltatják az adósságcsere-tárgyalásokat, és arra célzott, hogy a donor országoknak újabb forrást kellene betolniuk a válságkezelésbe.

Nem lesznek gyarmat, de...

Azt a hét végén kiszivárogtatott német elképzelést, miszerint a görög költségvetés végrehajtását egy uniós szuperbiztos ellenőrzése alá kellene helyezni, elutasította a többi EU-tagország, mondván: helytelen lenne Görögországot megbélyegezni. Nicolas Sarkozy francia elnök arról beszélt, hogy a görög programok végrehajtásának ellenőrzése természetes dolog, de fel sem merülhet az ország gyámság alá helyezése.

Ugyanakkor az ország politikai pártjainak fel kell készülniük arra, hogy erős nemzetközi nyomás alá kerülnek az áprilisi választások előtt. A donor országok azt akarják, hogy előre kötelezzék magukat: bármilyen eredményt is hoz a voksolás, további megtakarításokat fognak kezdeményezni, illetve hogy írásban vállalják: teljesítik az EU-IMF segélyprogramokba foglalt görög kötelezettségeket.

Tüsszög a másik beteg is

A hétfői hozamemelkedés alapján úgy látszik, a befektetők továbbra is betegnek látják Portugáliát. A tízéves kötvények hozama több mint két százalékkal, 17,39 százalékra, a kétéveseké 21 százalékra ment fel. Pedro Passos Coelho kormányfő azzal védekezik, hogy az EU és az IMF teljesen finanszírozhatónak látja a portugál adósságokat.

Emellett újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy az országa állampapírjait birtokló magánhitelezőknek nem kell attól tartaniuk, hogy követeléseik egy részének leírására kérik őket. A görög és a portugál helyzet fokozódása azt mutatja, hogy gyengül az ECB múlt év végi hároméves hitelnyújtási akciójának kedvező hatása. Az európai jegybank a bankoknak nyújtott friss forrással ellensúlyozta az S&P leminősítésének kedvezőtlen hatását - a hitelminősítő kilenc eurózónatag adósságainak hitelbesorolását rontotta.

Hátrább az agarakkal!

Eközben kiderült a hétfői EU-csúcs határozatainak néhány olyan részlete, amely árnyaltabbá teszi a fiskális unió létrehozásáról és az állandó stabilitási alap (ESM) elfogadásáról szól győzelmi jelentést. Sarkozy jelezte, hogy az előbbi megállapodást várhatóan csak az április-májusi francia elnökválasztások után ratifikálják. A versenyben jelenleg élen álló szocialista jelölt, Francois Hollande azonban újra akarja tárgyalni az egyezményt, mert az szerinte túlságosan megszorításpárti.

Németország a fiskális unióról szóló szerződésre váró ír népszavazásra gondolva kikötötte, hogy az ESM-ből csak az az ország kaphat támogatást, amelynek parlamentje ratifikálta a megállapodást.

Jó jel: Juncker nem lőtte főbe magát

További finomság, hogy a most elfogadott szöveg szerint a résztvevő országok 2013. január 1-jéig egészítik ki a szerződést a közös kötvénykibocsátás szabályait meghatározó cikkelyekkel. A megállapodás nyitva hagyja a lehetőségét annak, hogy az ESM-re támaszkodó uniós segélyprogramokat a magánhitelezőktől várt adósságelengedéssel kössék össze, de ezt kivételesnek, az IMF standardjaihoz kötött lehetőségnek nevezi, azaz a korábbi, kemény áldozatvállalást követelő hangokhoz képest puhítja a kötvényesek fenyegetését.

Az uniós vezetők elléptek annak a javaslatnak a megvitatásától, miszerint az 500 milliárd eurós keretösszegű ESM párhuzamosan működjön az ideiglenes alappal (EFSF), amelyben az ír, portugál és görög csomagok után 250 milliárd euró maradt. Erre a kérdésre a következő, március eleji csúcson térnek vissza.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője sajátos megjegyzéssel foglalta össze az elmúlt két év európai válságkezeléséről alkotott véleményét. Újságíróknak azt mondta: ha nem lenne optimista a folyamat kimenetelével kapcsolatban, akkor a sajtó hónapokkal ezelőtt jelenthette volna, hogy főbe lőtte magát.