A ROBOR főleg szeptember második felében kezdett gyors ütemben emelkedni. Hétfőn 1,71 százalékra emelkedett a pénteki 1,58 százalékos értékéről a Román Nemzeti Bank (BNR) közlése szerint. A ROBOR 2016 elején esett 1 százalék alá, azóta több mint 1 százalékponttal növekedett. Szeptember elején még 0,9 százalék volt, szeptember 18-án lépte át az 1 százalékot.

Liviu Dragnea, a román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn kijelentette: szükség van egy megbeszélésre a kormány és a román nemzeti bank képviselői, illetve a kereskedelmi bankok között, mert a ROBOR emelkedése fontos téma.

Kapcsolódó

Pénteken Mihai Tudose miniszterelnök a román jegybankot bírálta, mert szerinte a BNR-nek kellett volna vigyáznia arra, hogy a ROBOR ne nőjön. A kormányfő az intézmény vezetőit burkoltan hazafiatlansággal vádolta. Közölte: jövő héten találkozni akar a jegybank kormányzójával, ugyanis meg akar bizonyosodni arról - mondta -, hogy a jegybank Románia érdekeit védi még, vagy olyan intézmény, amelynek vezetői saját jólétük biztosításával vannak elfoglalva.

A román központi bankot a rendszerváltozás óta rövid megszakítás kivételével Mugur Isarescu vezeti, akinek tevékenységét valamennyi kormány elismerte. Tudose bírálata szokatlan, a román kormányok ugyanis általában nem kritizálták a nyilvánosság előtt a jegybankot. (Magyar multi hódíthat a szomszédban.)

Adrian Vasilescu, a BNR stratégiai tanácsadója szerint a világ más országaiban is lassan véget ér a nagyon olcsó hitelek korszaka, Romániában is ez történik. Szerinte a ROBOR növekedése nem tekinthető túl magasnak.

Az egyik legnagyobb piaci szereplőnek számító osztrák Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Steven van Gröningen kijelentette a Ziarul Financiar című gazdasági újságnak, hogy nem a bankközi hitelkamatláb növekedése számít anomáliának, hanem az eddigi időszak, amikor szinte nulla volt a kamatláb.

Romániában az éves inflációs ráta augusztusban 1,2 százalék volt. A jegybank a fogyasztói árak növekedésére számít. A jövő év elején az infláció átlépheti a 3 százalékot, miután az idei évig másfél esztendőn át negatív tartományban volt. Az alapkamat egyelőre a történelmi mélypontnak számító 1,75 százalékon áll immár 2015 májusa óta.