Az Alkotmánybíróság (Ab) nem találta megalapozottnak, ezért kedden visszautasította a fővárosi szolidaritási hozzájárulás alaptörvény-ellenességét megállapítani kívánó bírói indítványt - közölte a testület az MTI-vel.

A Fővárosi Törvényszék indítványa szerint a szolidaritási hozzájárulás és a tavaly májusra előírt fizetési kötelezettség jogszabályi meghatározása miatt a fővárosi önkormányzat nem tudta ellenőrizni és vitatni a fizetési kötelezettség számításának helyességét. Állításuk szerint így a Magyar Államkincstár a hozzájárulás összegét a tisztességes hatósági eljárás lefolytatása nélkül állapította meg.

Kapcsolódó

Az AB felidézte, hogy korábban már vizsgálta az államháztartási törvény e rendelkezését, és megállapította: az nem sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot. A testület hangsúlyozta, hogy a Magyar Államkincstár az érintett önkormányzat bevonásával biztosíthatja az eljárás tisztességességét a beszedési megbízás benyújtása előtt.

A közlemény szerint a Fővárosi Törvényszék jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítását is kérte. Az AB határozata hangsúlyozza: bírói indítvány csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányulhat, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes mulasztás kimondására nem.

A testület gyakorlata szerint az indítványozó bíró csak az általa elbírálandó ügyben alkalmazandó jogszabályt támadhatja meg. A Fővárosi Törvényszék indítványa ezt nem igazolta kellően.

Az alkotmánybírósági döntés után folytatódó közigazgatási perben Budapest tovább küzd az igazáért a bíróságok előtt - reagált Karácsony Gergely a Facebookon. Azt írta, hogy az AB a keddi végzésében érdemben nem foglalkozott a Fővárosi Törvényszék alkotmányossági és nemzetközi jogi aggályaival. A testület a Törvényszék indítványát nem elutasította, hanem érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mondván, hogy a 2024-ben a szolidaritási hozzájárulásról hozott ügydöntő határozat változatlanul irányadó, ítélt dolognak minősül.

Ahogy arról az Economx is beszámolt tavaly szeptemberben, a Fővárosi Törvényszék ismét alkotmányossági vizsgálatra küldte a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó szabályokat az AB-hez, miután a módosított kivetési formát is alaptörvény ellenesnek találta. A vitatott állami sarc a főváros pénzügyi egyensúlyát veszélyezteti, és több megyei jogú város is bajba került miatta.

November elején a Magyar Államkincstár elvesztette a fővárosi önkormányzat ellen indított felülvizsgálati pert: a Kúria minden pontban a fővárosi önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.

December 23-án jelent meg az a kormányrendelet, amiből kiderül, 2026-ban Budapesttől 98 milliárd forintot vonnak el szolidaritási hozzájárulás címén.

Karácsony Gergely főpolgármester tavaly év végén azt közölte: a törvénytelen módon és alkotmányellenes mértékben kirótt szolidaritási hozzájárulás 2025-os beszedése miatt Budapest azonnali jogvédelmet kért a bíróságtól. Erről ITT olvashat bővebben.