A lengyel magánnyugdíjalapok mintegy 73,6 milliárd dollár értékű vagyont kezelnek. Lengyelország az Európai Unió egyetlen tagországa, amely eddig recesszió nélkül vészelte át a 2008-ban kirobbant válságot, de a gazdasági növekedés lassul, és a jegybank prognózisa szerint 2013-ban már csak 2,1 százalék lesz, szemben a tavalyi 4,3 százalékkal.

Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy szeptemberig intézkedési tervet dolgoznak ki arra az esetre, ha a növekedés üteme tovább lassul, és szakértők szerint ennek egyik eleme lehet a járulékok egy részének visszaterelése az állami nyugdíjalapba. Így pénz szabadulna fel a gazdaság ösztönzésére, amely hitelfelvétellel csak úgy volna lehetséges, hogy veszélyeztetnék a költségvetési deficitcél elérését.

A lengyel kormány 2010 decemberében már csökkentette a magánpénztárakat megillető járulékot, a járulékköteles jövedelem 7,3 százalékáról 2,3 százalékára. A fennmaradó 5 százalék egy, az állami alap által kezelt számlára kerül, majd 2017-től ez az arány 3,8 százalékra csökken. A lengyel pénztárak most attól tartanak, hogy az arány nem fog csökkenni, sőt nőhet. Az 1999-ben bevezetett nyugdíjreform keretében a nyugdíjjárulékot úgy osztották meg, hogy a járulékköteles jövedelem 12,2 százalékának megfelelő összeg az állami nyugdíjalapnál maradt, és 7,3 százalék került a magánpénztárakhoz.

A szlovák parlament pénteken hagyta jóvá a nyugdíjbiztosításról szóló törvény módosítását, ez szeptembertől ideiglenesen lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést és csökkenti az oda juttatott járulék arányát.