A festménybe ágyazott zenélő óramű a biedermeier korának divatos műfaja volt. Különösen 1800 és 1865 között voltak népszerűek, és elsősorban főúri avagy nagypolgári otthonokban láthattak ilyen tárgyakat a vendégek. Az idő jelzése mellett lakásdíszítő funkciója is volt ezeknek a szerkezeteknek, sőt, rendszerint egy-két melódiát is játszottak - automatikusan vagy külön felhúzással. A kronométereket és a muzsikáló gépeket külön mesterek készítették, a rámába foglalt rézlapra vagy vaslemezre pedig speciálisan erre szakosodott festők vitték fel olajjal az ábrázolandó témát. Ilyen volt a szóban forgó C. L. Hoffmeister is, aki főleg szülővárosának, Bécsnek részleteit örökítette meg szívesen - figurális csoportokkal (korabeli metszeteket használva kiindulási pontként), a bécsi Olbrich, illetve a prágai Rzebitschek órásmesterekkel együttműködve. Az osztrák főváros panorámája például a Stephansdom tornyába ágyazott, parányi időmérővel 240 ezer schillinget kóstál a tárlaton, de akadnak témák a bécsi Burgból (várkapu és belső várudvar egyaránt). Az egyik óra díszítése egy a Schwarzenberg-palota teraszáról készített látkép, amely természetesen szintén a császárvárost örökíti meg. Vidékről Mariazell búcsújáró temploma mellett Baden bei Wien mondén fürdőhelyének népszerű kávéháza (pontosabban az ezeket megörökítő műtárgyak) éppúgy eladók, mint a Salzburgi táj 220 ezer schillingért, avagy Traunkirchen városképe (340 ezer schilling). A tiroli nemzeti hős, Andreas Hofer szülőháza 550 ezer schillingért került a közönség elé, ez az óraszerkezet három különböző zenei motívumot képes lejátszani. Német földről főleg Rajna menti tájak voltak divatosak a múlt század első felében. Ezek közül Seckingen 1831-ben festett vedutájáért 580 ezer schillinget is elkérnek, mivel szignált és datált példányról van szó. A Koblenzet és vidékét megörökítő képóra ára viszont már 750 ezer schilling. Mint mindig, most is vannak magyar vonatkozású példányok. A történelmi témák között tallózva bukkanhatunk rá Zrínyi Miklós kirohanására a törökök által ostromlott Szigetvárból. A szerkezet érdekessége, hogy az égő vár tornya rejti a piciny órát, a bécsi Stern testvérek zenegépe pedig két dallamot is intonál. Egy másik festményórán a pozsonyi diéta híres jelenetére emlékezhetünk, amikor Mária Terézia a rendek támogatását kérte. A képórákat olykor mozgó figurákkal gazdagították, mint amilyen például a susztert és tanítványát ábrázoló szerkezet, amelyet Rzebitschek zenegépének két dallama kísér - 240 ezer schillingért. A kiállításon szereplő valamennyi példány működőképes, de D und S vezetői a katalógus előszavában bevallják, hogy a képórákat már készítésük idején sem a pontos idő jelzésére vásárolták elsősorban. Wagner István