A legtöbben, így a HungaroMet Nonprofit Zrt. és a klímakutató központok is, a rendkívül kevés csapadékot és az egyre több hőségnapot a klímaváltozásnak tulajdonítják. A statisztikák pedig világosan rá is mutatnak erre.
Raskó György agrárközgazdász azonban egy igen érdekes poszttal rukkolt elő a témával kapcsolatban, melyben közzétette 1963-tól kezdődően a Lajoskomáromban jegyzett csapadékmennyiség és a hőségnapok számát, amelyből az derül ki, hogy már az elmúlt 60 év csapadékátlaga is 624 milliméter volt, nagyjából annyi, mint 2019 és 2023 között, ami 622 milliméterben merült ki. A legszárazabb évtized 585 milliméterrel az 1970-es években volt mérhető, míg a legcsapadékosabb a kétezres évek közepe volt, 638 milliméterrel.
Ennél sokkal drasztikusabb különbségek vannak azonban a hőségnapok számában: ebből az 1960-as években 30-32 nap volt, a kétezres évek első évtizedében 35-40 nap, idén pedig ezidáig összesen 80 nap.
A szakember megjegyzi, hogy 2012-ben az említett településen a kukorica termésátlaga 2773 kg/ha volt, mivel éppen a virágzáskor érte 38-40 Celsius-fokos hőség, amely elégette a polleneket, mielőtt azok megtermékenyíthettek volna, emiatt kevésbé volt termelékeny az év. Idén azonban nem volt a virágzáskor kánikula, ezért egészen július elejéig úgy tűnt, hogy rekordtermés várható. Onnantól kezdve azonban berobbant a forróság és hétről hétre romlottak a kilátások, amire még az is rátett egy lapáttal, hogy alig esett az eső.
Már nyalják a kukoricát a Balatonnál
Az extrém desszertek sora a sajtos-tejfölös lángos fagyival kezdődött, aztán jött a hűsítő hekk, a közelmúltban pedig megjelent egy újabb balatoni aspiráns, a főtt kukoricás fagylalt.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!