A Végrehajtás Operatív Program (VOP) célja a 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklusban hazánkba érkező uniós támogatások (Új Magyarország Fejlesztési Terv) felhasználásának elősegítése volt az uniós forrásokat kezelő magyar szervek, főként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnökség fejlesztésével. A VOP-ra 370 millió eurót (az akkori 250-es átlagárfolyamon 92,5 milliárd forint) adott az Európai Unió Magyarországnak.

Az Európai Bizottság a Miniszterelnökséget érintő két VOP-os projektnél annyira szabálytalannak ítélte meg a pénz felhasználását, hogy a teljes összeget visszakérte Magyarországtól. Az Átlátszó információi szerint a Fidesz-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a VOP elszámolása, és ne legyen más intézkedés az ügyben.

Kapcsolódó

Közbeszerzési szabálytalanságok 539 millió forintot érintettek. Három VOP-projekt esetében, amelyeknél a Miniszterelnökség volt a kedvezményezett, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás gyakori alkalmazása miatt kérte vissza az EU a támogatás 25 százalékát. A közbeszerzésekkel kapcsolatos másik rendszerszintű megállapítás az indokolatlan határidő-lerövidítés volt, ami miatt a szabálytalansággal érintett szerződések 10 százalékát kérte visszafizetni az Európai Bizottság.

Az Orbán-kormány évekig levelezett az ügyben, végül 2019 májusában közölte az EU-val, hogy ugyan a megállapításokkal nem ért egyet, de elfogadja a javasolt pénzügyi korrekciót. Vagyis beleegyeztek az 539 millió forint támogatás visszafizetésébe, ebből 458 millió volt az uniós rész, a többi magyar költségvetési forrás.

Az OLAF is visszakért 300 milliót

A VOP-1.1.1-2008-0018 számú, „az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység szakértői állományának kapacitásbővítése” nevű projektet 2011-ben kezdte el vizsgálni az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége (OLAF). Itt is a közbeszerzési szabályok megszegése miatt végül, több éves levelezés után, 25 százalékos korrekcióval zárult az ellenőrzés. A projekt értéke 319 millió forint volt, amiből az uniós rész 271 milliót tett ki. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész 2020 őszén azt közölte, hogy a projekt miatt az OLAF jelzése nyomán 2020 augusztusában vádemelés történt. Azt azonban nem tudni, hogy áll most az ügy - jegyzi meg az Átlátszó cikkírója.)

Az EMIR szabálytalanságai miatt 18,8 milliárdot kértek vissza

Az Európai Bizottság 2016. november közepén - többek közt - vizsgálta a VOP-2.1.1. program keretében az Egységes Monitoring és Információs Rendszer (EMIR) megvalósítását. A projektnek a Miniszterelnökségen működő Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárság volt a kedvezményezettje, és végül a teljes támogatást visszafizettette az EU. Az összesen 22,2 milliárd forint értékű projektnél 18,8 milliárd volt az uniós rész. Itt az volt a probléma, hogy az EMIR-rendszert kifejlesztő Welt 2000 Kft.-vel a további fejlesztésekre hirdetmény nélküli közbeszerzésekkel állapodott meg a Miniszterelnökség, holott az EU szerint arra más cégek is képesek lettek volna, azaz biztosítani kellett volna a versenyt a munka elnyerésére.

A Welt 2000 Kft. ügyében 2017-ben a Miniszterelnökség akkori vezetője, Lázár János büntetőfeljelentést tett, és hangoztatta, hogy a szabálytalanságok a Gyurcsány-kormány időszakát érintik. Ez azonban nincs így: bár az EMIR kifejlesztése a szocialista kormány idején kezdődött, de a Fidesz-kormány pörgette fel 2010 után. Szintén a Fideszhez kötődik a Welt 2000 Kft. 2014-es államosítása is: az egyik tulajdonos, Komáromi András nem akarta eladni a céget, majd miután mégis belement az üzletbe, váratlanul meghalt - írta az Átlátszó a 24.hu korábbi cikke nyomán.