Kétéves huzavona után a hetedik kísérletre úgy tűnt, sikerült eladni a jelenleg nem működő tiszapalkonyai és borsodi hőerőműveket. Az egykor az amerikai AES konszern érdekeltségébe tartozó létesítményeket a felszámoló 1,2 milliárd forintért hirdette meg, de a győztes ajánlat csak ennek feléről szólt. A vevő a Napi.hu értesülései szerint egy ukrán érdekeltségű energetikai cég.

Ennek dupláját kínálta egy, szír és szaúdi magánszemélyek tulajdonában levő vállalkozás a Duna Electric Kft.,de pályázatukat a felszámoló formai okok miatt érvénytelennek nyilvánította. A pályázók ezt nem fogadják el, és tegnap a miskolci bírósághoz fordultak felülvizsgálatot kérve.

A 90 megawatt kapacitású, széntüzelésű tiszapalkonyai hőerőművet és a 71 megawatt kapacitású, biomassza-alapon működő borsodi hőerőművet 2011-ben zárta be az amerikai cég. A két létesítményre a Cívis Capital Zrt. tett ajánlatot még 2011-ben, de az üzlet végül meghiúsult.  (A Céginfo.hu adatai szerint a vevőjelölt Cívis felszámolás alatt áll.)  Az AES Borsodi Energetikai Kft., - a két erőművet magában foglaló cég - felszámolását a BIS Zrt. végezte. A csődeljárás a BIS honlapja szerint 2011 nyarán indult és -  legalábbis a honlap szerint - most is tart.

A bezárt erőművekért folyó küzdelembe értesüléseink szerint igen komoly lobbierővel rendelkező cégek és üzletemberek is bakapcsolódtak, sőt, állítólag a budapesti ukrán nagykövet is exponálta magát az ügyben.

A felszámolás állásáról igyekeztünk megtudni további részleteket, de a BIS Zrt. nem reagált megkeresésünkre. Értesüléseink szerint az ukránok a két erőmű részleges újraindításával számolnak, amelyet donyecki vagy magyar szénnel táplálnának. Az arab befektetők viszont a kötelezően előírt környezetvédelmi (rekultivációs) mentesítést követően ipari parkot alakítanának ki a 160 hektáros területen, amelyre szaúdi és öböl menti cégek telepíthetenének különféle vállalkozásokat.