A jelzálogbank - mint szakosított hitelintézet - induló tőkéje 3 milliárd 900 millió forint. Az Erste a jegybank közelmúltban megjelent rendeletére, valamint a forintosítás utáni mérlegszerkezetre reagálva alapít jelzálogbankot. A hazai bankrendszerben a devizahitelek forintosításának hatására jelentősen emelkedetta hosszú lejáratú forinteszközök állománya, ezzel megnőtt a lejárati eltérés a bankrendszer hitelei és forrásai között.

Az MNB a lejárati eltérés csökkentése érdekében előírta, hogy 2016. október 1-jétől minden olyan magyarországi bank, amely jelzáloghitelezést folytat, köteles hitelállományának legalább 15 százalékát jelzáloglevél formájában finanszírozni. A magyarországi szabályozás szerint csak jelzáloghitelintézet jogosult jelzáloglevelet kibocsátani. A jegybank előzetes becslése alapján az új szabályozás számos új jelzálogbank alapítását és mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátását eredményezheti.

Magyarországon jelenleg három jelzálogbank van jelen a piacon: az OTP Jelzálogbank, az UniCredit Jelzálogbank és az FHB Jelzálogbank.

Az FHB Jelzálogbank valamint a többségi tulajdonában álló FHB Kereskedelmi Bank szeptemberben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) tagjává vált, ami által a szövetkezeti hitelintézetek megfelelhetnek a jegybanki szabályozásnak.

Októberben a K&H Bank is bejelentette, hogy jövőre megalapítja saját, 100 százalékos tulajdonában lévő jelzálogbankját, hogy ezáltal eleget tegyen az MNB új szabályozási követelményeinek.

Az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám augusztus elején az MTI-nek úgy nyilatkozott: stratégiai jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az MKB aktív szereplőként megjelenjen a jelzálogbanki piacon. Ezt lehetőség szerint többségi tulajdonosként, partnerbankokkal történő együttműködésben valósítanák meg, de nem zárják ki az egyszemélyes, azaz önálló alapítást sem.