A nyugdíjba vonuláskor a nyugdíj számításának egyik fontos tényezője a szolgálati évek száma, amelybe nem feltétlenül csak a munkaévek számítanak bele, hanem a szakmunkástanulók gyakorlata vagy a szakközépiskolai tanulmányok ideje is érvényes lehet. Az alapkérdés ilyenkor az, hogy járulékfizetés történt-e ezek során.  történt-e járulékfizetés.

A szakmunkástanulóknak kötelezően járó ösztöndíj után a foglalkoztatójuk járulékfizetésre volt kötelezett, sőt a tanulók a tanulmányaik utolsó évében már általában szakmunkás bért kaptak, amely után szintén járulékot kellett fizetni, ez alapozta meg biztosításukat, szolgálati idejüket - írja okfejtését a Profitline.hu, amely szerint a területre vonatkozó törvény szerint a tanulóknak és a szakképző intézményeknek szerződniük is kellett egymással. Ebben  kell meghatározni a tanuló részére járó díj összegét, amely a minimálbér 20 százalékánál kevesebb nem lehet, s ennek alapján kell a foglalkoztatónak járulékot fizetnie, valamint a tanulóidő is beleszámít a szolgálati időbe.

Kapcsolódó

A múltbéli, 1975-ös társadalombiztosítási törvény szerint is a szakmunkástanuló biztosítottnak minősült, ami 1995-ben úgy módosult, hogy csak az ösztöndíjas diákoknál volt meg ez a viszony. Az 1996. január 1-jétől hatályos előírás szerint a szakmunkástanulóra, ha ösztöndíjban (munkabérben) részesül, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulókra terjed ki a biztosítás. 1997-től pedig a tanulószerződésések után vált elszámolhatóvá az idő, ekkor a vállalkozások, vagy egyéni vállalkozók - akik tanítottak - voltak kötelezők fizetni munkáltatóként a járulékokat.

Ha ezek a tételek valakinél kimaradtak, akkor szolgálati időt, közvetve pedig pénzt is veszíthetett, emiatt érdemes lehet felülvizsgálati kérelemmel élni. Sokaknak amúgy is járhat az újraszámítás.