Látható eredmény nélkül, egy helyben topog a kecskeméti áfacsalási per - tudta meg a Napi.hu. Olyannyira, hogy a gyanúsítottak mindegyike szabadlábra került - legutóbb Plutzer Tamás nagyvállalkozó hagyhatta el a helyi fogházat. Nyolchavi - előzetesben eltöltött - fogva tartás után most házi őrizetben várja, hogy történjen valami az elmúlt évek egyik legjelentősebb költségvetési csalásának tartott ügyben. De nem csak az ásványvizes cégbirodalmáról híres üzletember várja így a fejleményeket, de az a több mint hetven gyanúsított is, aki hozzá hasonlóan került előzetesbe 2016 közepén.

A  NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága érdeklődésünkre röviden csak azt közölte, hogy a nyomozás még folyik, és ezért semmilyen információt nem tudnak adni. Hasonlóképpen szűkszavúak az érintettek ügyvédei is, csupán azt hangsúlyozzák, hogy értetlenül állnak a nyomozóhatóság "tétlensége" előtt. Értesüléseink szerint ez olyannyira igaz, hogy egyelőre vádemelési javaslat sem született a 20 milliárdosra tartott visszaélés ügyében.

Kapcsolódó

Tavaly decemberben részletesen beszámoltunk arról, hogy a kecskeméti ügyben gyorsan emelkedett a gyanúsítottak száma: tavaly nyáron még csak 26-an, az év végére viszont már 75-re emelkedett az előzetes letartóztatásba helyezettek száma. Ezzel párhuzamosan az elkövetési érték is 4 milliárdról 20 milliárdra emelkedett.

Barnáné Horváth Melinda, a NAV Dél-alföldi regionális bűnügyi igazgatóságának szóvivője korábban a 168 órának elmondta: 240 adónyomozó, pénzügyőr és informatikus dolgozott azon, hogy az ország 73 pontjáról begyűjtsék az üggyel kapcsolatos bizonyítékokat. A nyomozás korábbi szakaszában  ingatlanokat, gépjárműveket, követeléseket és készpénzt is lefoglaltak. A zárolt számlák összértéke pedig 9 milliárd forintra rúgott.

A többtucatnyi céget és magánszemélyt is érintő történet kiindulópontja egy építőipari cégek köré font számlagyár volt, amelyet egy volt pénzügyőr, H. Csaba működtetett. Az irányító tavaly májusban négyéves börtönbüntetést kapott - a kárt akkor néhány százmilliósra tették. A gyanúsított azonban a nyomozás során sem hagyott fel az "ügyletekkel" és 13 társával együtt került ismételten előzetes letartóztatásba. Ekkor már két ismert helyi üzletember, Vidmann Zoltán és Plutzer Tamás is a gyanúsítottak közé került. Az előbbi a Városföldi Agrárgazdasági Zrt., az utóbbi pedig a Aquarius-Buszesz cégcsoport tulajdonosa.

Korábbi hírek szerint Vidmann agrárgazdasági befektetésekkel, Plutzer pedig szlovákiai ásványvíz biznisszel kerülhetett a nyomozóhatóság "látókörébe". Plutzer gyanúsítását egyes, meg nem erősített feltételezések szerint az ásványvizes piacon tapasztalható éles verseny és/vagy egy hulladékkezelési projekt (Recy-Pet Hungária Kft.) hiányzó milliói eredményezhették. Egyes vélemények szerint a vádemelés elhúzódása azt valószínűsíti, hogy az adóhatóság nehezen tud bizonyítékokat szerezni a visszaélésekre.

Adócsalást elkövetni Btk. szerint 2011. december 31-ig lehetett - azóta költségvetési csalásról beszélnek. A Vidákovics ügyvédi iroda rövid jogszabály magyarázatából kiderül, hogy az adócsalás leggyakoribb módja az, amikor az elkövető fiktív számlák befogadásáva csökkenti az az áfa- valamint a társasági adónemben adófizetési kötelezettségét. Ha viszont a fiktív számlák számlák felhasználásával áfá-t igényel vissza, akkor az már nem adócsalás, hanem csalás. Az adócsalás és a magánokirat hamisítás halmazatban állnak egymással , ha a felhasznált adóbevallás  vagy bármelyik melléklete hamis, vagyis valótlan tényt tartalmaz.