A műsoroknak nem a nézők műveltségének gyarapítása volt a célja, hanem az, hogy a nyeremény reményében minél több pénzt költsenek telefonálásra. Az alaphelyzet nem változott, vagyis most is az a televíziós társaságok célja, hogy ilyen módon is pénzt szerezzenek, csak a tartalom módosult: a korábbi, például szórejtvények helyett most a varázsgömbbel, hajlékony pálcával jövendőt mondók kerültek a képernyőre. A tévék pedig okkal számíthatnak a közönségre, hisz sokan – talán egyre többen – lehetnek azok, akik ilyen módon szeretnének támaszt szerezni vagy megoldást találni problémáikra, s erre készek áldozni, nem is keveset, hisz egy-egy hívás több száz forintba kerül. Az Országos Rádió és Televízió Testület határozata 2009-ben az interaktív televíziós nyereményjátékokat az úgynevezett televíziós vásárlási műsorablakba sorolta, ezt pontosította az új médiatörvény, amely 3 órában maximálta az egyes napokon a televíziós vásárlási műsorablakot. További részletekért keresse a Napi Gazdaság szerdai lapszámát!