"Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még 2010 októberében, aki szerint a világ hatalmi átrendeződése egy nagy lehetőség Magyarország előtt, mert aki elég gyorsan reagál, az nyertese lehet az új rendszernek. A keleti-nyitás politikáját támasztja alá az is, hogy a világgazdaság hajtóerői már az EU-n kívül találhatóak, így az ottani kereslet jelentősen megnőtt az európai termékek iránt, amit jól jelez az is, hogy mostanra az egész térség fontos kereskedelmi partnere lett mind Kína, mind India, mind Oroszország - mondta egy tavalyi konferencián Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes-államtitkára.

Miért nem exportálnak?

A vállalkozások 63 százaléka a cég tevékenységének, termékének jellegével magyarázza az export hiányát - áll a K&H felmérésében. A további okok között szerepel a külkereskedelmi kapcsolatok hiánya, a cég mérete, illetve hogy a vállalkozás csak belföldre termel. A tőkehiányt a megkérdezettek 3 százaléka jelölte meg indoknak, míg a kockázatok csak 2 százaléknak jelentenek akadályt.

A keleti-nyitás tehát nem magyar dolog, más országok is elkezdték az ez irányú mozgolódást, többet között a jelenleg legfontosabb kereskedelmi partnerünknek számító Németország, vagy a szomszédos Ausztria is. A hazai eredmények azonban egyelőre nem túl fényesek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nyár elején tartott külpiaci értekezleten például elismerte, hogy a külgazdasági stratégiában megfogalmazott prioritások dacára nem nőtt a kivitel keleti irányba. A számok őt igazolják: tavaly Ázsia vonatkozásában 15 százalékkal csökkent a kivitel, de az orosz export is 0,8 százalékkal esett vissza, míg az Egyesült Arab Emírségeknél egyharmados csökkenést mértek - igaz, például Ukrajnában időközben 8 százalékkal több magyar terméket sikerült értékesíteni.

Nem mernek új piacok felé nyitni a cégek

A magyar kkv-k külpiaci tevékenysége leginkább az európai országokra koncentrál, a legnagyobb arányban, 37 százalékban Németországba exportálnak, míg 30 százalék Romániába szállít, ezt követi Ausztria és Szlovákia - olvasható a K&H szerdán publikált kkv-kutatásából. Eszerint, bár a keleti nyitás célországai - a FÁK-térség országai, Kína, az Öböl-térség arab országai és a távol-keleti országok - komoly potenciált jelenthetnek a hazai vállalkozások számára, de most csak Oroszország szerepel a kkv-k toplistáján, ahova jelenleg a cégek 6 százaléka exportál.

Fontos megállapítása a felmérésnek az is, hogy a vállalkozások inkább az eddig megszokott területekre összpontosítanak, és nehezen indulnak el más irányba, míg azoknál a cégeknél, amelyek jelenleg nem folytatnak exporttevékenységet, rendkívül alacsony az érdeklődés, csak 7 százalékuk tervezi, hogy a következő egy évben exportálásba kezd. Ezeknek a cégeknek is azonban 38 százaléka Németországgal, 29 százaléka pedig Ausztriával folytatna külkereskedelmi tevékenységet - keletre tehát egyelőre kevesen tekintenek.

Túl gyors sikert vártak?

Bár a kezdeti sikerek elmaradtak, nem szabad feladni a keleti-nyitás politikáját - nyilatkozta megkeresésünkre Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Véleménye szerint sokan azt hitték, hogy ez egy gyors folyamat lesz, ám a kulturális különbségek miatt csak lassan alakulhatnak ki üzleti kapcsolatok. Dávid példaként, a VOSZ kínai-magyar üzleti tanácsát hozta, amely először nagyon aktív volt, ám mára már jelentősen visszaesett a teljesítménye, így viszonylag kevés olyan üzleti kapcsolat alakult ki, ami "értékelhető lenne".

Ez is egy lehetőség

Dávid Ferenc szerint az is segítené a keleti-nyitást, ha közben Magyarországot is vonzóvá tudnánk tenni a külföldi, például kínai befektetők számára. Beruházás csalogató lépésekre lenne szükség, ennek feltételein kellene javítani, így például az infrastruktúrán - mondta Dávid, majd hozzátette, hogy ezzel is lehetne könnyíteni a magyar cégek külföldi terjeszkedését, hiszen "ha ők idejönnek, akkor onnantól kezdve már nekünk is könnyebb lesz odamenni."

További évek kellenek, amíg egy ilyen politika eredményes lehet, amíg közös vállalatok jönnek létre, vagy nagyberuházásokról beszélhetünk - vélte a főtitkár és egyetértett vele Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere. Szerinte a kulturális különbségeken kívül is számtalan magyarázata lehet annak, hogy lassan fordulnak kelet felé a cégek. Ilyen például, hogy ha egy kkv az exporttevékenység mellett dönt, akkor legalább 2-3 év kell mire eléri az első sikereit - és még ez sem jelentené azt, hogy ő hosszú távon meg tudja vetni a lábát valahol, hanem csak azt, hogy van egy-két külföldi üzleti partnere. Másrészről a kezdő exportőr ne keletre menjen, első lépésként inkább a könnyebb európai piac az ajánlott - vélte Gyurácz, majd hozzátette: amíg például Németországba szinte bármit el lehet adni, addig a volt szovjet utódállamokba csak olyan speciális termékkel érdemes elindulni, amit kifejezetten ott akarunk értékesíteni.

A keleti-nyitás sikeréhez az is kell a szakember szerint, hogy egy teljesen kiépült exporttámogatási ökoszisztéma álljon a vállalkozások rendelkezésére, ám erről ma még nem beszélhetünk. Az állami szervezet, a HITA várhatóan kisebb költségvetésből fog idén gazdálkodni, a kereskedőházak még csak most kezdenek felállni, az uniós forrásokból tavaly csak egy kifejezetten exporttámogató konstrukciót hirdettek meg, ahogy több képzési programra is szükség lenne, hogy a már tapasztalattal rendelkezők átadhassák tudásukat az ilyen tekintetben kezdőknek - sorolta az M27 ABSOLVO Consulting partnere, aki szerint ha ez mind a rendelkezésre állna, akkor is legalább egy évtizedre lenne szükség, amíg látható eredményeket érünk el.