Négy éve indította el az Európai Bizottság (EB) az "Erasmus fiatal vállalkozóknak" elnevezésű programot, melynek lényege, hogy azok a vállalkozók, akik vállalatot kívánnak indítani, vagy három éven belül indítottak egy vállalkozást, első kézből kaphatnak segítséget egy más uniós tagországból származó tapasztalt vállalkozótól úgy, hogy 1-6 hónapig vele dolgoznak.

Az elképzelés sikeresnek bizonyult, így 2009 óta 1600 cserét szerveztek, azaz 3200 kis- és középvállalkozást (kkv) sikerült bevonni a programba. Ez nem meglepő Antonio Tajani, a bizottság ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős tagja szerint, mivel a mostani válságos időkben sokak számára jelenthet kiutat egy saját vállalkozás indítása. A programra ezen kívül már csak azért is szükség van, mert a friss felmérések szerint az uniós kkv-k mindössze 8 százaléka exportál az EU területére, miközben a fiatalok 51 százaléka nyilatkozta azt, hogy érdekelné a vállalkozói létforma, annak ellenére, hogy többségüknek fogalma sem volt arról, hogyan vezesse át a gyakorlatba az ambícióit.

A legfrissebb kutatások szerint az új vállalkozók 94 százaléka, míg a fogadók 85 százaléka vélte úgy, hogy a program segített neki fejlesztenie a cégét, és ez utóbbiak 84 százalékban nyilatkozták azt, hogy szívesen fogadnának újabb fiatalokat. Az EB szerint az is a sikerességet mutatja, hogy a tanuló időszak gyakran üzleti kapcsolattal végződött a két vállalkozó között.

Tarolnak a mediterrán országok

A program indulása óta több mint 6 ezer leendő és működő vállalkozás regisztrált, talán kevésbé meglepő, hogy a legnagyobb érdeklődés a válság által leginkább sújtott mediterrán országokból, azaz Spanyolországból (1424) és Olaszországból (1403) érkezett. A képzeletbeli dobogó legalsó fokát az Egyesült Királyság foglalja el 373 regisztrációval, míg hazánk 121 érdeklődővel a 13., eggyel lemaradva Ausztriától és 14-el megelőzve a finneket.

A sorrend nagyjából akkor is változatlan marad, ha kettészedjük a fogadó, illetve a tanuló vállalkozásokat, Magyarországról 94-en jelezték, hogy szívesen tanulnák a szakmát külföldön, míg 27-en voltak azok, akik más vállalatokat fogadnának szívesen.

Az érdeklődő vállalatok legtöbbje, 14 százaléka a média és reklám szakmából került ki, 10 százalékot adott az idegenforgalom, 8 százalékot az IKT szektor, a tanácsadók, az építőipar és az oktatás, 6 százalékot a szórakoztatóipar és 4 százalékot a mezőgazdaság.