Idén év elején is változott a Munka törvénykönyve, a legfontosabb módosításokat pedig összeszedte a jogszervíz. Például megváltozik, hogy ki számít munkavállalói képviselőnek: eddig az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott és a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője alkották. Mostantól viszont beleszámít a szakszervezeti tisztségviselő is.

Fontos változás, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalónak az a személy tekinthető,

Kapcsolódó

  • akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik,
  • akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű,
  • aki rokkantsági ellátásban részesül.

Az újítás főként abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy immár a megváltozott munkaképességű munkavállaló is jogosult 5 munkanap pótszabadságra - írják a szakértők.

Újdonság az is, hogy a kormány különböző mértékű kötelező legkisebb munkabért és garantált bérminimumot állapíthat meg: ilyen lehet az adott munkakör ellátásához való követelmény, az adott terület munkaerőpiaci helyzete, az érintett földrajzi terület milyen hatással bír az egyes ágazatokra, illetve a nemzetgazdaság aktuális helyzete mit diktál.

A legfontosabb viszont az a munkavállalók szempontjából, hogy most már a dolgozók esetében nem csak azt kell vizsgálni, hogy a testi alkatára, fejlettségére tekintettel számára megfelelő munkát kapjon, hanem hogy az egészségi állapotára is ügyelni kell. Ha ez utóbbiban -orvosi igazolással alátámasztott módon- romlás következik be, így korábbi munkakörében nem foglalkoztatható tovább, munkáltató köteles felajánlani számára egy másik, elfogadható munkakört. Ha ilyen nincs éppen, a munkavégzés alól fel kell menteni.

A fotó forrása: Startup Stock Photos/Pexels.