A londoni gazdasági napilap forrásai, akik "az ügyről tájékoztatást kaptak", elmondták: a német kormány olyan módosításon gondolkodik, amelynek alapján a munkavállalók elbocsátását nehezítő védőjogszabályok csak az évente legfeljebb 100 ezer vagy 150 ezer eurót kereső alkalmazottakra vonatkoznának.

A Financial Timesnak két, név nélkül idézett londoni bankvezető is azt mondta, hogy ez a javaslat elhangzott egy német üzleti delegáció részéről, amelynek tagjai az elmúlt hetekben Frankfurt pénzügyi központját népszerűsítették a londoni City bankjai körében.

A bankvezetők által gyakran felhozott érv szerint Németország vonzerejét pénzügyi szolgáltatási központként elsősorban az csökkenti, hogy a jelenlegi német munkaügyi jogszabályok alapján meglehetősen nehéz és költséges az alkalmazottak elbocsátása - írta a Financial Times. A lapnak egy munkajogi szakértő elmondta: ha Londonban elbocsátanak egy bankvezetőt, aki évente 1,5 millió dollárt keresett, végkielégítése rendszerint 150 ezer dollár, Frankfurtban azonban ennek akár a tizenötszöröse is lehet.

Londoni pénzügyi elemzők folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorában a "hard Brexit", vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.

Egy friss tanulmány szerint, amelyet a City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK megbízásából az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze, a legrosszabb Brexit-forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, ami 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozná a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőérték-hatása így akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.