A vételár valamivel meghaladja a 9 milliárd forintos névértéket, így tartalmazza az MVM Paks II. előkészítésével kapcsolatos eddigi ráfordításokat is.

A közgyűlésen egy kisrészvényes próbálta megtudakolni az új paksi erőművel kapcsolatos ráfordítások együttes összegét - 2009-ben indult a Lévai-projekt -, de Baji Csaba MVM-elnök válaszából kiderült, hogy a nukleáris energia népszerűsítésével kapcsolatos költségek nehezen oszthatók fel Paks I. és Paks II. között. Kiderült az is, hogy Paks II.-t a jövőben az MVM tulajdonában álló Paksi Atomerőmű Zrt. fogja üzemeltetni, miközben maga a beruházás teljes egészében állami tulajdonban valósul meg.

Nemcsak elad, vesz is az MVM

A közgyűlés döntött az Úz-völgyi Vízierőmű 90 százalékának megvásárlásáról is, a 7,5 megawattos tavaly elkészült erőmű többségét egy ciprusi offshore cégtől vásárolják meg, míg a maradék 10 százalék továbbra is az erdélyi református egyház nyugdíjintézetének tulajdonában marad. A társaság részvényesi kérdésre Kárpát-medencei terjeszkedési stratégiájával indokolta a Hargita megye keleti részében végrehajtott akvizíciót.

Az MVM Zrt. ötmilliárd forinttal megemeli a Déli-Áramlat Magyarország Zrt. tőkéjét, ugyanennyivel emel a Gazprom is. A tőkeemelés az idén nyáron eldöntött új nyomvonal előkészítését szolgálja. Mint ismeretes a szlovén helyett az osztrák határig (Rajka) vezet Röszkéről a Déli áramlat magyar szakasza, amely később Baumgartnernél csatlakozik az európai gázhálózathoz. Az évi 38 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas gázvezeték részben a meghiúsult Nabucco nyomvonalát követi, viszont Városföldnél csatlakozik a magyar földgáztározó hálózathoz.

A várakozással ellentétben a közgyűlésen (egy fb-tag lemondáson kívül) kemény kérdések nem kerültek szóba.

(Korányi G. Tamás, a Napi.hu főszerkesztője az MVM Zrt. részvényese)