Azonnali kormányzati beavatkozást sürget a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) a sertéstartók érdekében. A gazdákat ugyanis a költségeik növekedése mellett már a behajthatatlan követelések is sújtják a pénzügyi gondokkal küzdő, illetve bedőlt felvásárlók, feldolgozók miatt. "Eddig már mintegy 4 milliárd forintot meghaladó behajthatatlan követelése van a sertéstartóknak, amit - mondjuk ki - elloptak tőlük, kihasználva egyrészt azt, hogy a készre hízott állatokat kényszerűen értékesíteni kell, másrészt pedig azt, hogy a termelők bíztak a partnereikben, nem akarták felrúgni az üzleti kapcsolataikat" - derül ki az érdekképviselet közleményéből.

A MOSZ felrója a kormánynak, hogy az elmúlt öt hónapban nem sikerült megoldást találni a stratégiailag kiemelt jelentőségűnek nyilvánított kapuvári és gyulai üzemek problémáira, a kormány többször is ígéretet tett a cégek megmentésére, ennek ellenére mindkét cég felszámolás alá került. A húsüzemek leállásával nem csak az ott dolgozók veszítették el az állásukat, hanem eddig mintegy ezer, sertéstartásból élő család is elvesztette a megélhetését és további ezrek megélhetése forog kockán, tovább duzzasztva az amúgy is foglalkoztatási gondokkal küzdő vidéki térségekben élő munkanélküliek tömegét. A Napi Gazdaság értesülése szerint az Alföldi Sertésértékesítő Szövetkezetnek például több mint 600 millió forinttal tartozik a kapuvári üzem, további 200-300 milliója maradt Gyulán - a szövetkezeti tag Nagisz Zrt. 1,4 milliárd forintos követelésén felül.

Nő a bizonytalanság a húsiparban

Időközben újabb két feldolgozó került bizonytalan helyzetbe, a termelők, ha meg is kapják a pénzüket, csak jelentős késéssel jutnak a beszállított sertések árához. Az ágazatot katasztrofálisan érintené, ha még több húsfeldolgozó zárná be a kapuit úgy, hogy nem fizetik ki a termelőket. A MOSZ szerint azonnali kormányzati beavatkozásokra van szükség, hogy a termelők hozzájuthassanak a ki nem fizetett sertések ellenértékéhez és tisztázni kell, hogy melyek azok a feldolgozók, ahová a termelők úgy szállíthatnak, hogy biztonsággal hozzá is jutnak a sertések árához. A sertéstartók többsége kivár a jövő évi szerződések aláírásával, mivel egyelőre bizonytalan, hogy hány feldolgozó marad talpon. Ez pedig a jobb pénzügyi keretek mellett gazdálkodó húsüzemek számára sem kedvez.

A sertéstelepek felszámolása, a húsipari üzemek bezárása az adófizetőknek, az államnak többlet költséget okoz és bevétel kiesést eredményez. Ráadásul vissza kellene fizetni az elmúlt években a telepek korszerűsítésére kapott uniós támogatásokat is. A MOSZ szerint a jelenlegi folyamatok mellett tovább folytatódik a hazai sertésállomány leépülése, közelítve a 2 milliós szintet, ami egyre távolabb van a kormány hét éves sertésstratégiájában elérendő célként megfogalmazott 6 milliós állománytól.

Budai Gyula polgármesterekkel tárgyalt

A tervezett kormányzati lépésekkel kapcsolatban továbbra sem tudnak semmi konkrétumot az érintett feldolgozók sem. Ma mindössze egy szűkszavú sajtóközleményben jelezte a Vidékfejlesztési Minisztérium, hogy Budai Gyula parlamenti államtitkár tárgyalt az érintett városok - Gyula, Kaposvár és Pápa polgármestereivel és országgyűlési képviselőivel a a húságazatot érintő kérdésekről. A közlemény szerint "a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy hozzájáruljon az érintett térségek húsipari szektorának foglalkoztatási helyzetének fenntartásához, megóvásához és esetleges javuláshoz. Megerősítette továbbá, hogy a kormány elsődleges törekvése a munkahelyek megóvásához szükséges döntés soron kívüli megvalósítása." Ez azonban a konkrét és végrehajtható lépésekről semmit sem árul el. Információink szerint a kormány is tárgyalt a húsipar megmentéséről, de egyelőre nem lehet tudni konkrét döntésről.

 

Gyula megmentésére volt forgatókönyv

A Napi Gazdaság értesülése szerint egyébként a nyáron még a Miniszterelnökség is támogatta a Gyulai Húskombinát megmentésére a tulajdonosok bevonásával kidolgozott reorganizációs tervet. E szerint egyébként a tulajdonosok elengedték volna a húskombináttal szemben fennálló beszállítói, valamint tulajdonosi hitelből adódó követelésállományuk felét, míg a másik felét több év alatt kamatmentesen fizette volna vissza az állami szerepvállalás révén megmentett vállalat. Felmerült az is, hogy az MFB Invest bevonásával újabb hitelt vett volna fel a húskombinát, amivel megoldható lett volna az 1-1,2 milliárd forintos likviditáshiány és biztosítható lett volna a termelés folytatása. A több havi tárgyalás eredményeképp született megoldást azonban végül mégsem alkalmazta a kormány, holott egészen 2012 novemberéig hatályban volt az az uniós rendelet, amely alapján egyébként még az előző kormány segítette a pápai húsüzem talpon maradását.