Az ilyen állampolgársági követelmények ellentétesek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (49. cikk) értelmében vett letelepedési szabadsággal, mivel az EUMSZ 51. cikkébe foglalt, a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységekkel kapcsolatos kivételek nem terjednek ki a közjegyzők tevékenységére.

Magyarország azzal érvelt, hogy a magyar közjegyzők bírói hatáskörrel rendelkeznek, azonban a döntés szerint a magyar közjegyzők nem rendelkeznek jogviták eldöntésére vonatkozó hatáskörrel. Ezért, bár a közjegyzői hatáskör egyes esetekben megalapozhat olyan határozatokat, amelyek Magyarországon egyenértékűek a bírósági határozatokkal, a Bizottság álláspontja szerint a közhatalomban való ilyen szerepvállalás nem elegendő az állampolgársági követelmény indokolásához.

Hazánknak két hónapja van arra, hogy közölje a Bizottsággal, hogy milyen intézkedéseket tettek a jogsértés elkerülése érdekében, ám ha ezt nem teljesítik, akkor az EB az unós bíróság elé is terjesztheti az ügyet.