Az önkormányzatok központi bérrendezésétől a járványhelyzetre hivatkozva elvett adóbevételek visszaadásáig terjed a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hatpontos követeléslistája, aminek nagy részéért 2016 óta küzdenek az érdekvédők - írja a Népszava. Az akció megkezdése előtt az MKKSZ Orbán Viktor kormányfőnek címzett tárgyalási felhívását az egyeztetésre kijelölt belügyminiszter levélben utasította el, a sztrájkot megelőző kötelező egyeztető eljárás tehát nem vezetett eredményre.

A szakszervezeten belül az Önkormányzati Dolgozók Országos Szakmai Tanácsát vezető File Beáta elmondta: 13 éve folytatnak bérharcot az ágazatban dolgozók érdekében, akik mára kiégtek, el vannak keseredve, nincs jövőképük, mert az állam nem tekinti partnernek őket. Az önkormányzati munka nem vonzó, friss nyugdíjasaik sorra mennek el máshová, holott tudásukra szükség lenne a hivatalokban, a fiatalok pedig csak ugródeszkának tekintik a tisztviselői munkát.

Kapcsolódó

Hasonlóan magyarázta a kispesti Póti Tímea is, miért csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz a kerületi hivatal dolgozóinak 52 százaléka. A helyi alapszervezeti titkár azt tapasztalja, durva sértésként élik meg a szakszervezet tagjai, hogy képviselőikkel nem tárgyal a Belügyminisztérium. A háromnapos megmozdulás szerinte a szolidaritás kifejezése is a jobb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok részéről, mert csak a gazdagabb települések képesek bért emelni saját tartalékaikból, a falvaknak nincs félretett pénzük

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő szerint Magyarországon nem lehetne kétféle tisztviselői kar, a kormánynak egyformán kellene kezelni az önkormányzati és a kormányzati tisztviselőket, mert egységesen állami közfeladatot látnak el. A kormányhivatali dolgozók nem ritkán kétszer annyit keresnek, mint önkormányzatnál foglalkoztatott társaik.