Szerintem nem annyira rossz a helyzet, mint azt sokan gondolják – kezdte előadását Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a Napi.hu „Válságálló-e Magyarország?” című konferenciáján. Szerinte ahhoz képest, hogy hol tartottunk a tavalyi év végén, szűk fél év alatt sokat javult a helyzet.

Arról már volt szó a konferencián korábban, hogy milyen helyzetben ért minket a válság. A kincstári optimizmus jogosnak tűnik Szabó Levente szerint, hiszen a 2008-2009-es válsággal összehasonlítva például a bankrendszer helyzetét, jelentős javuláson ment át a szektor:

sokkal jobb a helyzet a tőkehátteret vizsgálva, a likviditást vagy épp a nem-teljesítő hitelek arányát nézve is.

Mi a helyzet a hitelezési készséggel? Ha sokk-hatás van, akkor a szigorítás irányába megy el a bankrendszer, ha pedig enyhül a válság, akkor a bankok is nyitottabbak a hitelezésre – fogalmazott Szabó Levente, kiemelve, hogy a bankrendszer egészséges és hitelez is.

A vállalati szektor eladósodottságától elmondta, hogy ott is sokat javult a helyzet: a devizahitel aránya a vállalatoknál is magas volt 2008-2009-ben – nyilvánvalóan az elszállt árfolyamokat meg is érezték ezek a cégek. Ez a mutató – a devizahitel-állomány aránya – megfordult az elmúlt években, tehát itt is sokat javult a helyzet.

Eladósodtak a vállalkozások?

Ugyan jelentősen növekedett a hitelvolumen, de ha a GDP-hez képest vizsgáljuk a kérdést, az a bruttó kibocsátáshoz viszonyítva 23,4 százalékon áll, ami egy egészséges struktúrát jelent – összevetve például néhány nyugati országgal, ahol ez az arány akár 70-80 százalék.

Hogy állnak az egyes ágazatok?

A különböző ágazatokat nézve számos szektor jóval válságállóbb a várakozásoknál. A mezőgazdaság kilátásait a bázishatásokon túl a tavalyinál egyelőre jóval csapadékosabb időjárás is kedvezővé teszi, válságállóbbnak tekinthető. Az ipar, építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye viszont nagymértékben csökkent az első negyedévben, ugyanakkor jelentős új exportkapacitások indulnak. A rövid távú kilátások az építőiparban és a kereskedelemben nem jók, ez a két ágazat nehezebb helyzetben van most, míg az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, amelyek már jobb helyzetben várják 2024-et.

Mi lesz a finanszírozással?

Amikor magas a kamatkörnyezet, nem feltétlenül érdemes 20 százalékos kamat mellett forrást bevonni, így sokan a részvénypiac felé fordulnak, amit Szabó Levente is egy jó eszköznek tart összességében.

Jelentősen mérséklődött a kkv-k hitelfelvételi aktivitása – szerinte sok vállalkozás inkább a tartalékolásra adta a fejét. Továbbra is a kamattámogatott hitelek dominálnak a vállalati hitelezésben (Széchényi-kártya, Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram). Előadásában kiemelte, hogy a vállalati hitelekben nő a devizafinanszírozás aránya.

Szabó Levente kitért az agrárhitelekre is, ahol hasonló tendenciák láthatók: itt is volt egy hitelboom, és a beruházásokkal kapcsolatban is mindenki sokkal óvatosabb – viszont 2024-ben szerinte itt is fellendülés várható.

Nehéz időszak, de már láthatók a javuló tendenciák

Ez most nyilvánvalóan egy nehéz időszak, nem könnyű döntéseket hozni, negyedévről negyedévre újra kell gondolni az üzleti terveket, azokhoz hozzá lehet nyúlni, néha hozzá is kell, ez nem ördögtől való dolog – fogalmazott Szabó Levente.

2024 első és második negyedévében már erősen javuló tendenciákra számít. 

„Ha tényleg lemegy az infláció, amire most már jó esély van, akkor a kamatok is 10 százalék alá mehetnek, ez pedig mind a lakossági, mind a vállalati oldalon nagy lökést adhat a hitelezésnek”

– hangsúlyozta az MBH Bank vezérigazgató-helyettese. Ugyanis azok az elhalasztott beruházások, amik nem indultak el 2022-2023-ban, jövőre elindulhatnak, ami újabb lökést adhat a gazdaságnak.

Szerinte az év végére, illetve a jövő év egészére kis kincstári optimizmussal már mindenki nyugodtan készülhet: „mi is ezeket a gondolatokat építjük be a terveinkbe” – zárta előadását Szabó Levente.