Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint nagyon sok munkavállaló nem tudja kivenni teljes szabadságát, ezért szeretné pénzben megváltani az elvesző napokat. A munkaadóknak is sokszor gondot jelent a szabadságolás, mert nincs, aki a távollevőket helyettesítse. Kétséges, hogy a javaslat átjut-e az OÉT-en, hiszen nemcsak a szakszervezetek, de a kormány is azon az állásponton van, hogy a munkavállalóknak szükségük van a hosszabb idejű pihenésre. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke elismeri, hogy a szabadságok negyede vész el évente, mégis ellenzi a javaslatot, mert ez azt jelentené, hogy a két fél olyan alkotmányos alapjogot bocsát áruba, ami a munkavállaló egészségét védi. A Népszava arról számol be, hogy a munkaügyi tárcánál elkészült az a törvénymódosítási tervezet, amellyel meg kívánják változtatni a Munka törvénykönyvének a szabadságok kiadására vonatkozó előírásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis alkotmányellenes, hogy a munkáltató gazdasági érdekeire való hivatkozással elodázhatja a szabadság kiadását. A minisztérium azt javasolja: a jövőben ne a teljes szabadságra, hanem csak az alapszabadság háromnegyedén túl fennmaradó egynegyed részre, illetve a pótszabadságra vonatkozzon az a lehetőség, hogy átvigyék a következő évre.