Magyarországon a minimálnyugdíj 2008. január 1-je óta változatlanul 28 500 forint, ráadásul a kormány tavaly feloldotta az alkalmazhatóságára vonatkozó időkorlátot, így gyakorlatilag bármeddig maradhat ez az értelmezhetetlenül alacsony összeg.

Ha valaki legalább 20 évet munkában töltött, akkor ennél kisebb ellátást nem kaphat. A gyakorlatban ez nem is érint sok nyugdíjast: tavaly kevesebb mint 18 ezren kaptak ennyit vagy - 20 éves jogviszonyt el nem érve - ennél is kevesebbet, de az érintettek nagy többsége külföldi ellátást is kap.

Kapcsolódó

Közel 22 ezer embernek jár 28 500 és 50 ezer forint közötti összeget és ami már komoly társadalmi probléma, hogy 400 ezer embernek az ellátása a 100 ezret sem haladja meg. Így valóban lenne létjogosultsága egy legalább öt számjegyű nyugdíjnak, amely még mindig kisebb, mint egy egyszemélyes háztartás létminimuma.

A nyugdíjminimum hatása mégis jelentős

Ha magukra a nyugdíjakra nem is hat jelentős mértékben ez az összeg, más ellátásokra nagyon is. Feltehetően ez az oka annak, hogy a kormány befagyasztotta azt.

Ilyen ellátások

  • a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
  • az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
  • az időskorúak járadéka,
  • a települési támogatás,
  • a közgyógyellátás,
  • az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság,
  • a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díj,
  • az intézményi elhelyezésért fizetendő térítési díj,
  • a gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság),
  • a baleseti táppénz,
  • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
  • a gyermektartásdíj-előleg,
  • a gyermek otthonteremtési támogatása,
  • a gyám pénzbeli ellátása,
  • és a hivatásos gondnok díjazása.

Az ellenzék emelne

Az Egységben Magyarországért bejelentése szerint ha kormányra kerülnének az áprilisi választások után, a nyugdíjkorrekció a legalacsonyabb nyugdíjak egyszeri emelését is jelentené. A javaslatok között 100 ezer forint szerepel.

Feltételezve azonban, hogy a nyugdíjminimum valóban csak a legkisebb ellátást jelenti, akkor a Pulzus Kutató reprezentatív kutatása szerint az emberek 71 százaléka ért egyet a 100 ezer forintos összeggel, 23 százalék szerint ennél is magasabb kellene, hogy legyen és mindössze 2 százalék szerint van rendben a 28 500 forint.

A fennmaradó 4 százalék azért hagyná ezen a szinten a minimálnyugdíjat, mert emelése túl sokba kerülne az államnak.

Mivel a minimálnyugdíj emelésének támogatottsága elsöprő a társadalmon belül, csak nüansznyi eltérések vannak a kor, az iskolai végzettség vagy a lakóhely szerinti bontásban.

A 40-59 évesek például valamivel nagyobb arányban gondolják, hogy a 100 ezer forint elegendő és érdekes, hogy ennél magasabb összeget nem a 60 éven felüliek adnának, hanem éppen a 18-39 éves korosztály tagjai.

A diplomások valamivel nagyobb arányban mondják, hogy az emelés túl sokba kerülne az államnak, de de is csak 7 százalékot jelent a körükben. Ezzel összecseng, hogy míg  csak 19 százalékuk adna 100 ezer forintnál is többet, az alacsonyabb végzettségűeknél ez 23-24 százalék.

A lakóhely szerinti bontásból az derül ki, hogy minél kisebb településen lakik valaki, annál inkább adna 100 ezer forintnál is magasabb ellátást, ugyanakkor éppen a községekben lakók hat százaléka nyilatkozott úgy a felmérésben, hogy bőven elég a 28 500.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"