Az idei év utolsó negyedévére a gazdasági növekedés reálértéken elérheti a 4 százalékot: negyedévenként átlagosan 1 százalékos ütemű lesz a növekedés. Eközben a bruttó hazai termék (GDP) 2,6 százalékkal növekedhet – derül ki az MBH Elemzési Centrum friss makrogazdasági prognózisából. A gazdaság pályáját a lassan javuló külpiaci környezet is segíti, ugyanakkor továbbra is erős inflációs nyomás jellemzi a gazdaságot.
Az MBH elemzői szerint az előrejelzések azért kedvezőbbek a tavalyinál, mert a fogyasztás várható növekedése miatt élénkül a belső kereslet. A beruházások és ipari termelés terén évtizedes negatív rekordok dőltek meg 2024-ben. Idén stabilizálódásra számítanak a Demján Sándor-program miatt, amelyen keresztül több mint 1 400 milliárd forint forrás juthat a gazdaságba kedvezményes beruházási hitel-, lízing- és tőkeprogramok, valamint részben vissza nem térítendő támogatások formájában.
A 2025-ös évre vonatkozó prognosztizációt plusz 4 százalékra emelték, amit a reálbérek és az állampapírok utáni kifizetések miatt emelkedő belső kereslet indokolt.
„Az éves GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésünket azonban 2,6 százalékra módosítottuk a csak lassan javuló külpiaci konjunktúra és a nagy járműipari beruházások lassabb felpörgése miatt”
– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a pénzintézet sajtótájékoztatóján.
Kiemelte: az Ukrajnában zajló háború belátható időn belüli lezárása hosszú távon az energiaárak csökkenésén és a befektetői hangulat javulásán keresztül stabilizálhatja a forintárfolyamot, ami a gazdasági növekedésre pozitívan is hathat.
Több lehet a bérnövekedés, mint az infláció?
A munkaerőpiacon 2024 júliusáig a foglalkoztatottak száma folyamatos növekedést mutatott, azonban augusztustól fokozatosan csökkenni kezdett. A munkanélküliségi ráta az őszi hónapokban elérte a 4,5 százalékot, majd decemberre 4,3 százalékra mérséklődött. A következő hónapokban a szokásos szezonális hatások és a közelmúltbeli kedvezőtlen gazdasági környezet következtében a munkanélküliségi ráta további néhány tized százalékponttal emelkedhet.
2025 végére ugyanakkor az előrejelzések szerint az átlagos munkanélküliségi ráta 4,3 százalékon stabilizálódik, ez mindössze 1 százalékpontos csökkenést jelent a tavalyi 4,4 százalékhoz képest.
„A bérdinamika várhatóan továbbra is meghaladja az inflációt, ami a háztartások rendelkezésére álló elkölthető jövedelem növekedését eredményezheti” – mondta Árokszállási Zoltán.
Erősödő áremelkedés
Tavaly Magyarországon az árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek, az infláció szeptemberben érte el legkedvezőbb szintjét, amikor visszaesett a 3 százalékos célértékre. Ezt követően, a negyedik negyedévben, az infláció fokozatos emelkedését tapasztalhattuk, amelyet részben a bázishatások, részben a forint gyengülése magyaráz. Decemberben 4,6, majd idén januárban, a várakozásokat felülmúlva, 5,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző év azonos időszakához képest.
„Az infláció egész biztos magasabb lesz, mint ahogy a kormány várja”
– hangsúlyozta Árokszállási.
A hitelintézet elemzői szerint az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése mellett különösen nagy meglepetést okozott a szolgáltatások árának változása. Az infláció szerkezete egyelőre kedvezőtlen képet mutat, mellyel összefüggésben a szakértők az év folyamán az MNB inflációs célsávja feletti emelkedésre számítanak.
„A januári inflációs adatok hatására a 2025-re vonatkozó inflációs várakozásunkat 4,1 százalékról 4,6 százalékra emeltük” – erről már Balog-Béki Márta, az MBH Bank senior tőkepiaci elemzője beszélt.
A béremelési dinamika a következő években továbbra is magas maradhat, ami a dezinfláció ellen hat. Ennek következményeként a 2026-os átlagos inflációra vonatkozó prognózisukat 3,4 százalékra várják az elemzők – ami már a jegybanki inflációs célsávon belül található. A 3 százalékos inflációs cél elérése 2027-ben történhet meg.
Óvatos kamatpolitika
„A tartósan magas inflációs várakozások mellett a piacok kétségbe vonják, hogy a Fed képes-e további két kamatcsökkentést végrehajtani, mindemellett a forint árfolyama is csupán január második felében kezdett érdemben erősödni” – mondta Balog-Béki Márta, hangsúlyozva, hogy az idei év közepéig várhatóan folytatódik a Fed és az EKB monetáris politikájának széttartása, ami fékezi a dollár gyengülését.
A várakozások szerint hazánkban akkor lehet esély kamatcsökkentésre, ha a Fed is képes lesz 4 százalék alá csökkenteni irányadó kamatát, és a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nem romlik drasztikusan.
A magas inflációs pálya mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan év végén egy kisebb kamatvágást jelenthet be: 2025 végére 6,25 százalékos, 2026 végére pedig 5,25 százalékos alapkamatot várnak az MBH Bank elemzői.
Erősödő euró-forint
Erős volatilitást mutatott az elmúlt néhány hónapban a forint árfolyama, ősztől erős gyengülés volt megfigyelhető, míg január közepétől erősödés következett. Az inflációs nyomás miatt a jegybanknak a forint további gyengülése ellen ható kamatpolitikát kell folytatnia, így a 2025-ös év elején látottnál erősebb árfolyamot valószínűsítenek a hitelintézet elemzői.
Az euróval szembeni átlagos árfolyam 2025-ben 404, 2026-ban pedig 407,5 forint körül alakulhat.
„A forintot erősítő tényezők közé tartozik a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány, valamint az érdemi pozitív kamatfelár. Fontos fejlemény az is, hogy a közelmúltban megnőtt annak a valószínűsége, hogy az orosz-ukrán háborút hamarosan tűzszünet, akár tartósabb béke válthatja fel. Ha valóban gyorsan beköszöntene a tartós béke, akkor esély nyílhat huzamosabban a 400 forint alatti euróárfolyamra” – mondta Árokszállási Zoltán.
Kiemelte: bár a forint továbbra is érzékeny a globális gazdasági eseményekre, az MNB szigorúbb hangvétele és a kedvezőbb befektetői megítélés miatt a közeljövőben jelentős gyengülés nem várható
Így alakulhat a hiány
A 2024-es költségvetési hiány pénzforgalmi szemléletben 4 096 milliárd forintra emelkedett, eredményszemléletben GDP-arányosan 4,8 százalékos hiányt vár a minisztérium, ami kissé meghaladja a tervezett 4,5 százalékos célt. Ugyanakkor a 2023-as 6,7 százalékos hiányhoz képest jelentős javulás következett be, melyet a szigorú költségkontroll és hiánycsökkentő intézkedések tettek lehetővé.
2025-re a hiány 4 százalék közelébe mérséklődhet, amire a prognosztizált gazdasági növekedés és a csökkenő kamatkiadások is kedvezően hathatnak. Az MBH elmezői szerint 2026-ra további csökkenés várható a hiányban, de a 3 százalék alatti szint elérése nem valószínű. Az adósságráta 2025-ben 73,5 százalékra csökkenhet, majd 2026-ban tovább mérséklődhet a GDP növekedésének gyorsulása mellett.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal,
egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Elítéltek Schobert Norbertet, csak most jönnek a százmilliós kártérítési perek

Indul az összeírás, bármikor kopogtathatnak

Legyen résen, kiterjeszti csápjait az adóhivatal
Leó pápa olyat tett, amire még Ferenc pápa sem volt képes

Lemondott az amerikai nagykövet, mert nem bírta nézni, hogy Trump az oroszokat támogatja

Itt van a szomszédban az ebola, rendkívüli biztonsági intézkedések léptek életbe

Ennyi volt: kivonul Magyarországról a légitársaság

„Nehéz napok várnak ránk” – ezt várja Európa erős embere Moszkvától

Hamarosan nem postáz több számlát az MVM
