A bizottság szerint azzal, hogy Magyarország kizárja a többi tagállam állampolgárait ebből a hivatásból, megsérti a letelepedés szabadságát, és ez nem indokolható az unió működéséről szóló szerződés által biztosított lehetőséggel, amely alapján a közhatalom gyakorlásához kötődően szabható ilyen feltétel.

A brüsszeli testület a luxembourgi uniós bírói testület több korábbi ítéletére is hivatkozik. Ezekben a Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria és Hollandia ellen lefolytatott perekben az EU bírósága azt állapította meg, hogy a közjegyzők nem folytatnak a közhatalom gyakorlásához kötődő tevékenységet, ezért kimondta, hogy a közjegyzőkkel szemben az uniós jog szerint nem támasztható feltételként, hogy az adott tagállam állampolgárai legyenek.

A bizottság szerint a magyar közjegyzők tevékenysége nem tér el jelentősen a korábban vizsgált hét tagállam közjegyzőinek munkájától, ezért Magyarország sem támaszthat ilyen feltételt. A brüsszeli testület közleményéből az is kiderül, hogy Magyarország a kérdésben kitartott álláspontja mellett, ezért határozott úgy a bizottság, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Egy ilyen ügy Lettországgal szemben is folyamatban van a bíróságon.

A bizottság közleményében rámutat, hogy a luxembourgi bírák ítélkezési gyakorlata szerint egy tevékenység akkor minősül a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek, ha ez nem csupán kisegítő vagy előkészítő jellegű tevékenység, hanem vitás ügyekben mérlegelési jogkörön alapuló döntéshozatali hatáskört, kényszer alkalmazására vonatkozó jogkört is magában foglal.

"Noha a magyar közjegyzők tevékenységi köre széles, úgy tűnik, az általuk ellátott feladatok egyikére sem érvényes ez a meghatározás" - áll a bizottság közleményében.