A kormány a fejlesztések összehangolására létrehozza a Nemzeti Fejlesztéspolitikai Kabinetet, a testület elnöke a miniszterelnök, tagjai a nemzeti fejlesztési- és a nemzetgazdasági miniszter, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Az új testület a jövőben állást foglal a kormány számára a fejlesztési és tervezési feladatokról, különösen a 2014-2020-as pénzügyi időszakhoz kapcsolódó feladatokról, továbbá a fejlesztési célú költségvetési források felhasználásához szükséges kormányzati intézkedésekről, a támogatások felhasználáshoz szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről, valamint ezen témakörben indokolt szabályozásról.

A kormánydöntést igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú és fejlesztési dokumentumok kizárólag a Fejlesztési Kabinet jóváhagyását követően terjeszthetők a kormány elé. A kiemelt jelentőségű és egyedi kormánydöntéssel támogatható beruházások esetében pedig a kabinet átveszi a kiemelt jelentőségű beruházások kérdéseivel foglalkozó tárcaközi bizottság feladat- és hatáskörét.

Ez lényegében beismerése annak, hogy elhibázott volt az a kormányváltáskor kialakított struktúra, amely az uniós pénzek felhasználásának tervezését a Nemzetgazdasági, míg a kifizetéseket és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe utalta.

A kormányszóvivő bejelentése szerint az uniós források felhasználásának gyorsítása érdekében két új előfinanszírozási rendszert is elérhetővé tesz a pályázók számára. A vállalkozások a vállalkozások 30 százalékos előleget kaphatnak a nyertes beruházások előfinanszírozása érdekében - derül ki az MTI tudósításából. Azt azonban sem a hírügynökség, sem a kormany.hu nem részletezte, hogy ez az előleg a már megítélt és leszerződött, netán folyamatban lévő beruházások esetében is elérhető lesz-e, vagy csak az újonnan elbírált kérelmek esetében.

Arról is döntött a kormány, hogy az uniós forrásokra pályázó önkormányzatoknak 50 milliárd forintos alapot hoz létre, amely garantálja a szükséges önerőt az önkormányzatoknak és intézményeiknek - jelentette be a kormányszóvivő. Arról azonban ez esetben sem szólt, hogy ezt a folyamatban lévő beruházások befejezéséhez is föl lehet-e majd használni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ugyanis eredetileg épp ez utóbbi cél érdekében javasolta az önerő alap létrehozását, mivel egyre inkább veszélybe látta a nagyobb infrastrukturális beruházások befejezését, illetve a megítélt támogatások lehívását az önkormányzatok elszegényedése miatt. Az eredeti NFÜ-s javaslat egyébként 100 milliárdos alap létrehozásáról szólt.