A nyári időszámítás szerint az óra március végétől október végéig hatvan perccel kevesebbet mutat az időzónához képest. Ilyenkor, október utolsó vasárnapján tehát a normál időszámítás lép életbe azzal, hogy éjjel három órakor visszatekerjük az órákat. Ennek köszönhetően reggel 7-kor már világos van, tehát megspórolunk egy csomó áramot.

Éves szinten körülbelül 100-120 GWh-val kevesebb áramot használunk fel azzal, hogy órát állítunk - mondta az InfoRádiónak Berczeli Réka, a Mavir Zrt. szóvivője. Ez egy közepes magyar város teljes éves fogyasztásának felel meg.

Kapcsolódó

A pénztárcánknak tehát jót tesz az óraátállítás, az egészségünknek viszont nem. Látszólag ugyan egy órával többet alszunk, de valójában felborul a bioritmusunk. Ezt G. Németh György, a Budapesti Alvásközpont vezetője mondta az InfoRádióban. Gyenge állapotban lévő immunrendszerrel rendelkező emberek nehezen viselik az átállást. A szervezet ennek nem örül - hangsúlyozta a szakértő.

A Jobbik évek óta sikertelenül kampányol azért, hogy töröljék el az óraátállítást, de a párt a napfényes esték miatt népszerű a nyári időszámítást tartaná meg, nem a télit, még akkor is, ha emiatt a gyerekek például sötétben kezdenék az iskolát. A párt javaslatát Kepli Lajos országgyűlési képviselő minden évben beterjeszti, de a fideszesek már bizottsági szinten elkaszálják azt.

Az emberek természetes életritmusát némileg felborítja ez az évente kétszeri időátállítás - véli a politikus. Több tanulmány is bizonyította, hogy azok a - elsősorban energiatakarékosságot célzó - érvek, mellyel annak idején a bevezetést indokolták, nem állják meg a helyüket. Az emberi közérzetet és egészséget azonban hátrányosan érinti - tette hozzá a jobbikos képviselő.

Magyarországon már 1980-ban bevezették a téli és a nyári időszámítást, az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna egyébként néhány esztendeje már egész évben a nyári időszámítást alkalmazza.