Kovács szerint a szerkesztőségi cikk számos pontatlansága között abszurdak azok a vádak, melyek szerint a nem keresztényekkel és a roma kisebbséggel szembeni diszkriminatív törvények a magyar kormány politikájának részét jelentik, s párhuzam található a "20. század sarlatánjainak és gengsztereinek", köztük a nácikat támogató II. világháborús magyar rezsimnek a politikájával. Ezek a szégyenletesen helytelen állítások méltatlanok a The Washington Posthoz - olvasható a levélben.

"Magyarországnak minden joga megvan ahhoz, hogy ünnepelje keresztény örökségét, de ez nem jelenti azt, hogy az országban megszűnne a plurális demokrácia" - fogalmazott Kovács Zoltán. Aki szerint 2010 óta ez a kormány volt a térség legerősebb bástyája a jobboldali szélsőségességgel szemben, s az Európai Unióban a legkitartóbb erőfeszítéseket tette a magyar romák segítésére.

A kormány szóvivője leszögezi: Magyarországon a média sokrétű és szabad, s a munkaalapú társadalomról szóló orbáni gondolatok egy működőképes alternatívát jelentenek a jóléti állam fenntarthatatlanságával szemben, s egyben pragmatikus választ a krónikusan alacsony magyarországi foglalkoztatottságra.

A legnagyobb akadály "Orbán vonzódása Putyinhoz"

Magyarországot és Lengyelországot hasonlítja össze keddi elemzésében a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. "Kaczynski mint Orbán. Autoriter szövetség veszélyeztet minket" című elemzésében Lubos Palata azt írja: ahogy Orbán Fidesze, úgy a Kaczynski által vezetett Jog és Igazságosság (PiS) is a két világháború közti rendszert kívánja modernebb formában visszahozni. A Horthy és a Pilsudski rendszerek azonban sosem voltak teljes értékű demokráciák, s miközben nem voltak fasiszta rendszerek, de "kétségtelenül diktatúrákról volt szó élükön erős vezetőkkel".

"Bár a tízmilliós Magyarország, amely ma Közép-Európa legszegényebb állama, egyedül nem képes régiónkat komolyabban befolyásolni, a negyvenmilliós Lengyelországgal összefogva azonban egész Közép-Európában megváltoztathatná a viszonyokat. A régió ezután olyan ellenségévé válhatna a liberális demokráciának, mint ahogy az a két világháború között volt, amikor Csehszlovákiát diktatórikus rendszerek vették körül" - írja a szerző.

Lengyel forrásokra hivatkozva Palata rámutat, hogy a Fidesz és PiS együttműködésének legnagyobb akadálya "Orbán vonzódása Putyinhoz".
Ryszard Czarnecki, a PiS egyik vezetője a lapnak adott interjújában elhatárolódott a Fidesztől. "Orbán pártja az egyik leginkább oroszbarát Európában, ami számunkra nagyon lényeges akadály" - mondta Czarnecki. "Orbán vonzódása Oroszországhoz és az európai szolidaritás bomlasztása olyan dolgok, amelyeket nagyon negatívan kell értékelnem" - szögezte le.

A Mladá Fronta Dnes egy másik jegyzetében bírálja Orbán elképzelését, hogy az EU-nak a migránsok befogadása helyett a tízmillió romának kellene munkát adni. "Orbán Viktor valószínűleg elfelejtette: nem olyan korban élünk, amikor a lakosság egy bizonyos csoportját utasítani lehet, hogy bizonyos munkát elvégezzen. A választás mindenkinek szabad akarata. Az etnikai direktívákra jól emlékezünk a múltból, s ahhoz nem akarunk visszatérni" - írja lap.