Nem hozható létre új foglalkoztatási jogviszony az állami és önkormányzati intézményeknél és szerveknél azon személyekkel, akik nincsenek beoltva koronavírus elleni védőoltással (kétfázisú oltóanyag esetén mindkét dózissal) december 15-től – derül ki a november 18-i Magyar Közlönyből. A kormányrendelet alól kivételt jelentenek azok, akiknek egészségügyi okok miatt nem javasolt a védőoltás és ezt háziorvos vagy kezelő szakorvos által kiállított szakvélemény alátámasztja. Az új jogszabály számos közalkalmazott már meglévő munkaügyi státuszát is veszélybe sodorhatja.

Kapcsolódó

Folyamatos létszámhiánnyal küzdünk. Az alkalmazottak már így is túlterheltek, részben a járvány okozta extra feladatok miatt. Az emberhiányt mi a szakképesítésüket még meg nem szerző, de a tanulmányaikat már folytató emberekkel próbáljuk feltölteni,

Ők jellemzően határozott idejű, egy éves időtartamú szerződést kapnak. Ezeket év végén újítjuk meg, amennyiben a dolgozók folytatják a tanulmányaikat. Így azok, aki év végén lejáró szerződéssel rendelkeznek, de nincsenek, vagy nem lesznek beoltva december 31-ig (esetleg nem kapnak tőlünk új szerződést december 15-ig), azok kivétel nélkül elveszítik a munkájukat” - mondta a Napi.hu-nak egy, nevét elhallgatni kívánó szociális intézményvezető.

A szakember elmondása szerint senki nem hívta fel a figyelmüket. Ha nem néznek bele "pusztán kíváncsiságból" a Magyar Közlöny november 18-i számába, akkor könnyen lehet, csak december 15. után szembesültek volna vele, hogy már nem adhatnak új szerződést számos, oltatlan alkalmazottjuknak, akik így elveszítették volna az állásukat.

Aggódik a szakszervezeti vezető

A Napi.hu megkereste az ügyben Boros Péternét, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének az elnökét. A szakszervezeti vezetőt sem tájékoztatták még erről az új kormányrendeletről, de aggodalmát fejezte ki a döntés miatt.

„Ha egy magas egészségügyi kockázatú munkakörben írják elő a védőoltást, abban látok rációt – igaz, az egy másik probléma, hogy egyáltalán nem vagy nem kellőképpen honorálja az állam a foglalkoztatás körében felmerülő egészségügyi kockázatokat. Viszont nem minden közalkalmazotti munkakör kockázatos a pandémia szempontjából. Egy ilyen döntés igenis feszültséget kelt! A szociális szektor már egyébként is túlterhelt: az esetükben 30 százalék körül van a betöltetlen munkahelyek száma. Ez a döntés csak tovább mélyíti a problémáikat. Emellett úgy gondolom, hogy kellő hatástanulmány nélkül születhetett meg a mostani döntés” – mondta a szakszervezeti vezető a Napi.hu-nak.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Kép: MTI Fotó, Máthé Zoltán

Csalóka lehet a 20 százalékos emelés

A mostani jogszabály nemcsak a szociális szektort érinti, hanem az összes állami és önkormányzati intézményt, valamint szervet. A szociális ágazat problémái azonban az utóbbi időben többször is a figyelem középpontjába kerültek. Az oltás kapcsán kialakult vitán túl, jelenleg a kormány által, több állami szektor számára beharangozott, egyszeri, 20 százalék körüli fizetésemelés is borzolhatja a kedélyeket.

Boros Péterné eljuttatta a szerkesztőségünkhöz a Szociális munka napja (november 12.) alkalmából készült egyik beszámolóját. Ebben Meleg Sándor szociális ágazati szakember számításaira hivatkozva, többek között a 20 százalékos emelés körüli problémára is rávilágít. A beszámoló ezen részeiből idézünk:

„A kormány által meghirdetett 20 százalékos mértékű szociális bérfejlesztés magába foglalja a minimálbér- és a bérminimum-emelés összegét. Mondhatnánk, hogy ügyes trükk, a kormány kétszer is eladja ugyanazt az bérintézkedést. (…) A bejelentett 20 százalékos béremelés jelentős részét a minimálbér és a bérminimum emelése teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a költségek nagy része majd a munkáltatókat terheli. Ez utóbbi különösen súlyos lehet a kivéreztetett önkormányzatoknál. Emellett a pótlék tábla korrekciója csak ott érvényesül, ahol még a bérminimum nem érte el a Kjt-bértábla összegeit. És mint tudjuk ez az ágazatban dolgozóknak igen kis részét fogja érinteni” – áll a beszámolóban.