A jegybank elemzése szerint a külső finanszírozási helyzet javulásához a nettó export és az uniós támogatások beáramlásának növekedése, illetve a jövedelemkiáramlás csökkenése egyaránt hozzájárult.

A második negyedévben újra nagyobb mértékben nőtt a külkereskedelmi többlet. A nettó export növekedésében részben a nyersanyagárak csökkenése miatt javuló cserearány, részben pedig az importot továbbra is meghaladó exportbővülés tükröződött.

A négy negyedéves külkereskedelmi többlet történelmi csúcsot ért el és meghaladta a GDP 8 százalékát. Az áruegyenleg többlete az előző negyedévi növekedés után a második negyedévben is tovább bővült, így a négy negyedéves érték ismét meghaladta a GDP 3 százalékát. A szolgáltatásegyenleg az elmúlt két negyedévben a GDP 5 százaléka környékén stabilizálódott. A szolgáltatásegyenleg régiós összehasonlításban is magas többletében a turizmusnak és a szállítási szolgáltatásoknak volt kiemelkedő szerepe - emelte ki az MNB.

Az EU-transzferek felhasználásának négy negyedéves értéke meghaladta a 7 milliárd eurót, így a transzferegyenleg korábban nem látott értékben támogatja a külső finanszírozási képességet. A transzferek megoszlását tekintve fordulat történt: míg 2014-ig az volt jellemző, hogy nagyobb részben a magánszektor kapta az EU-tól származó forrásokat, addig az elmúlt negyedévekben az állami EU-transzferek igen nagy mértékben emelkedtek, az állam már jóval több EU-forrást használt fel, mint a magánszektor - állapította meg a jegybank elemzése.

A jövedelemegyenleg hiányának négy negyedéves értéke enyhe csökkenést mutat, ami a csökkenő adósságráták miatt mérséklődő kamatkiadáshoz, illetve a vállalati profit mérséklődéséhez köthető. A második negyedévben a külföldi hitelekre esedékes kamatfizetés és a tulajdonosi részesedésekhez kapcsolódó jövedelmek alakulása is mérsékelte a jövedelemegyenleg hiányát, aminek négy negyedéves értéke így a GDP 5,3 százalékára csökkent.