Hazánk vezetői közül kinek van a legszorgalmasabb csapata? Ezt valószínűleg sosem tudjuk meg, ám az biztos, hogy a héten, – a nyári nyaralószezon kellős közepén –, A Varga Mihály vezette jegybanknál a Monetáris Tanács tagjai biztosan dolgozni fognak. Ugyanis július 22-én, kedden kerül sor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) soron következő kamatmeghatározó ülésére. 

Legutóbb május 27-én döntött az MNB a kamatokról: a jegybank akkor nem nyúlt az alapkamathoz:

Kapcsolódó

  • a Monetáris Tanács tehát nem változtatott az alapkamat 6,5 százalékos szintjén;
  • ahogy nem módosította a kamatfolyosó két szélét sem;
  • az egynapos (O/N) betéti kamat 5,5 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,5 százalék maradt.

Tette mindezt az MNB az elemzői várakozásoknak megfelelően. A jegybank egyébként tavaly szeptember óta nem változtatott a monetáris kondíciókon – tavaly ősszel 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.

A CIB elemzői szerint a hazai alapkamat az ősz kezdetéig a jelenlegi szinten maradhat, úgy vélik, hogy óvatos monetáris lazításra csak a negyedik negyedévben nyílhat tér, de ehhez több előfeltételnek is teljesülnie kell.

Az ING Banknál is hasonlóan látják: a monetáris kondíciókon enyhíteni csak az év utolsó negyedévében lehetne a bank elemzői szerint, de ez is inkább csak elméleti lehetőség, mert túl nagyot nyom a latba, hogy

  • magasak az inflációs várakozások;
  • és a globális bizonytalanság is tartósnak tűnik.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy látja: az alapkamat szintje, a kommunikáció hangvétele és a monetáris politika irányultsága egyaránt változatlan maradhat. A jegybank továbbra is szigorú, és az inflációs cél elérése mindennél fontosabb marad számára.

Az MNB akkori indoklásában azt írta, amiért az alapkamatot változatlanul hagyta, hogy elsődleges céljuk az árstabilitás elérése és fenntartása.

„Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt” – írták.

Ismét kiderül, hogy mennyi idő ma új munkát találni

A jegybank májusi kamatdöntésének indoklásában arra is kitért, hogy a hazai foglalkoztatottak száma historikus összevetésben magas, miközben tovább enyhült a munkaerőpiac feszessége. Megállapításaikhoz és leendő kamatpolitikájukhoz most újabb muníciót adhat, hogy pénteken közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság és munkanélküliség április-júniusi adatait.

Ezt megelőzően azt tudhattuk meg a KSH-tól, hogy a munkaerőpiac stabil idehaza, és csökken a munkanélküliség. Habár a munkakeresés átlagos időtartama már meghaladja az egy évet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint idén január és március között:

  • 2025 márciusában a foglalkoztatottak száma 4,7 millió főre nőtt,
  • miközben a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra mérséklődött.
  • A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 2 millió 493 ezer fő, a nőké 2 millió 198 ezer főt tett ki.
  • A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 525 ezer fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 65 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 102 ezer fő volt.

Van egy régió Magyarországon, ahol tragikus az emberek fizetése

Miközben országosan nőnek a bérek és élénkül a kiskereskedelem, a területi különbségek továbbra is markánsak a hazai gazdaságban. A keleti és nyugati vármegyék között jelentős bérszakadék húzódik, és a munkanélküliség aránya is nagy eltéréseket mutat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei első negyedéves jelentéséből. A számokat és trendeket Trippon Mariannal, a CIB vezető elemzőjével értelmeztük, aki elmondta, hogy a hazai munkaerőpiacot továbbra is jellemzi egyfajta kettősség, miután egyszerre van jelen munkanélküliség és munkaerőhiány. A képzettség és a földrajzi súrlódások azt eredményezik, hogy vagy földrajzilag nem ott vannak a munkanélküliek, ahol a munkavállalóra szükség lenne, vagy ott van ugyan a munkanélküli, de képzettsége, készségei nem megfelelőek az adott pozíció betöltéséhez. Általánosságban igaz, hogy folyamatosan és jelentősen szűkül azon álláshelyek száma, ahova elég az alacsony képzettség, nem véltlen, hogy a munkanélküliségi ráta pont ezekben a csoportokban a legmagasabb.

A részletekről ITT írtunk bővebben.