Magyarországon több olyan elem is van a szabályozásirendszerben, ami megakadályozza, hogy élettartamuk lejárta után a leállított szélerőművek működésük egykori helyén legyenek az enyészeté - reagált a szakmai szervezet a svéd energiaügyi hivatal állásfoglalására, miszerint a szélerőmű parkokból könnyen "rozsdaerdők" válhatnak a kivitelezési szabályok módosítása nélkül. A termelésből kivont széltornyok lebontásáról hazánkban az üzemeltetőnek mindenképpen gondoskodnia kell, hiszen az építési engedélyt csak ezen kötelezettség vállalása esetén kapják meg a beruházók. A 12X12 méteres betonalapra rögzített tornyok felépítése nem jár nagyobb környezetváltoztatással, mint egy családi ház kivitelezése, ráadásul ez utóbbi esettel ellentétben a hatóságok a szélerőművek létesítésnek és lebontásának minden fázisát ellenőrzik.
A hazai szélerőművek úgynevezett on-shore - azaz szárazföldi telepítésű - berendezések, ennél fogva könnyen elbonthatóak. Az üzemeltetők a statikai, anyagavulási adatok alapján pontosan meg tudják mondani azt is, hogy az egyes tornyok mikorra kerülnek olyan állapotba, hogy feltétlenül le kell szerelni őket, elkerülve a környezetszennyezés és -rongálás lehetőségét vagy éppen a közvetlen balesetveszélyt.
Kapcsolódó
"A szélenergia nem véletlenül a legkisebb környezetterheléssel járó energiatermelési mód. A tornyokra vonatkozó építési engedély teljes rekultivációs kötelezettséget ír elő a beruházók számára. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tornyot kell leszerelni, de a betonalap elszállításáról és a teljes tereprendezésről is gondoskodni kell. Az építés során a környezetvédelmi és építési hatóságok minden részfolyamatot ellenőriznek a termőréteg megfelelő elhelyezésétől kezdve, a betonalap lefektetésén és a szerviz utak létesítésén át, a földkábelek megfelelő szigeteléséig bezárólag" - hangsúlyozza Takács Gábor, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) ügyvezetője.
A nehezen megszerezhető engedélyek, a mérési nehézségek és a kiosztott kvóták alacsony száma ráadásul arra késztetik az engedélyeseket, hogy a már egyszer bemért területen ne hagyjanak fel a tevékenységükkel. Ennek megfelelően alapvetően két lehetőség áll a társaságok előtt a berendezések üzemidejének lejárta után: vagy teljesen levonulnak egy telephelyről, helyreállítva annak eredeti állapotát, vagy a már kipróbált helyen az elavult szerkezetek leszerelését követően új, modernebb tornyokat állítanak üzembe. A leszerelést követően a még felújítható generátorok, egyéb alkatrészek más egységekbe pótalkatrészként beszerelhetőek, a további üzemszerű felhasználásra nem alkalmas elemek - például a torony fém részei - pedig újrahasznosítható hulladékként értékesíthetők. Ezzel a szélerőművek tulajdonosai úgy csökkenthetik a leszerelési kötelezettségből fakadó költségeket, hogy tovább erősítik a környezeti terhelés csökkentése iránt vállalt kötelezettségüket is.
Legolvasottabb
Ha akarták volna, a magyar drogmilliárdosok simán kifizethették volna a havi nyugdíjakat - mikor jön itt is a háború?
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Összeomlás szélén egy kulcságazat: 63 ezer munkahely forog kockán
Komolyan megsérült Fico különgépe, amely Brüsszelbe szállította a szlovák kormányfőt
Oroszország bepöccent: háborús uszítással vádolja az uniót
Vége a jó időknek? Látványosan esik az állampapírok hozama
Csalókat csalt csapdába a nyugdíjas férfi
A hivatal szerint tízezrek, a valóságban százezrek hagyják el az országot
Nagy dobással érkezett az OTP, sokan örülhetnek