A magyar gazdaságpolitika kezében mára csupán két módszer maradt az államadósság ellen: az elinflálás és a jegybanki tartalékok felhasználása - jelentette ki Mellár Tamás konzervatív közgazdász, volt KSH-elnök a Magyar Közgazdasági Társaság által rendezett 50. közgazdász vándorgyűlésen Egerben. Az infláció felpörgetése rövid távon akár hasznos is lehet: a korábbi számításaim szerint minden egy százalékpontos többletinfláció mintegy fél százalékpontos áht-egyenlegjavulást erdeményez - mondta a közgazdász. A jegybanki tartalékok felhasználása életveszélyes lépés volna: gyorsan elindul a spekuláció a forint ellen, e folyamat pedig az erősödő inflációval találkozva oda vezethet, hogy kiszabadul a kontroll alól az infláció - óvott e megoldástól Mellár. Az eszköztelenség oka, hogy nem megoldható a probléma egyszeri lépésekkel: "elégett" a nyugdíjvagyon, nincs már privatizálható vagyon, a földet és a természeti kincsekert nem árusítják ki.

Bár a magyar kormány azt vallja, hogy az adósságválság ma a magyar gazdaság legfontosabb problémája, én azonban ezt nem osztom - fogalmazott a Századvég Gazdaságkutató volt vezetője. Magyarországon ugyanis nem alakult ki a klasszikus adósságcsapda: jelenleg magas a kamatláb és alacsony a növekedési ütem, ám az előbbi részben a gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanság következménye. A háztartások eladósodása pedig csak kissé fogta vissza a fogyasztást, az is alapvetően nem a defláció, hanem a forint gyengülése miatt.

Sok évtized kell az adósságcsökkentéshez

Magyarországon a reálkamatláb (3 százalék) és a növekedési ütem (0-1 százalék) között jelenleg 2-4 százalékpontos rés tátong. Ez a közeljövőben sem csökken, így a 60 százalékos gdp-arányos adósságmutató elérésehez - a jelenlegi 80 százalékról - várhatóan 25-50 évre volna szükség, még így százalékpontos rés esetén is 10-17 évre lesz szükség.

Nem pusztán konjunkturális, hanem strukturális válság is van a magyar gazdaságban, a stagfláció állapotába kerültünk - mondta Mellár. Véreménye szerint a probléma fő oka az, hogy nem működik hatékonyan a magyar gazdaság: a hozzáadott érték (GDP) a bruttó termelésnél lassabban növekszik, mivel nem versenyképesek a vállakozások többsége. A közgazdász néhány kitörési pontot is megnevezett: ilyen a mezőgazdaságban működő kkv-k integrálása, a zöld energia és a megújulő erőforrások fejlesztése, valamint a k+f iparágak erősítése.