A jegybank 2014-es a kamatcsökkentések folytatásával kezdte, azonban a várakozásoknak megfelelően fékezte az enyhítés ütemét, és csak 15 bázisponttal vágta az alapkamatot - kommentálta az MNB monetáris tanácsa (MT) döntését Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere. Úgy tűnik, a kevésbé támogató globális környezet és a forint gyengülése átbillentette az egyensúlyt a tanácson belül, többségbe kerültek a nagyobb óvatosságot pártolók. A 15 bázispont azonban csak minimális eltérés a 20 bázisponthoz képest, ami jelzi, hogy az MNB helyzetértékelése lényegében nem változott.

A kedvezőbb hazai inflációs folyamatok mellett ugyanis a globális tőkepiacokon egyértelműen látszik, hogy tovább folytatódik a feltörekvő piaci országok gyenge szereplése - véli Bebesy. Az állampapír-piaci hozamcsökkenés következménye, hogy a forint hozamfelára rendkívüli módon beszűkült mind a régiós, mind a fejlett piaci devizákkal szemben, és ez a forint sérülékenységét fokozza. A magyar deviza más feltörekvő piaci devizákhoz képest ugyanakkor eddig meglehetősen stabil maradt, a befektetők egyelőre figyelmen kívül hagyják a paksi beruházáshoz kapcsolódó államadósság-növekedést, és azokat a jegybanki kommenteket, amelyek szerint a jegybanki kamatpolitikát nem befolyásolja érdemben a Fed monetáris politikájának változása. Lényegesebb forintgyengülés hiányában az elkövetkező hónapokban kisebb lépésközökkel tovább haladhat az MNB - véli a prognoszta.

Kitartóan vágnak tovább

A magyar monetáris politika mozgástere annak ellenére nem szűkült be teljesen, hogy a Fed decemberben 10 milliárd dollárral csökkentette eszközvásárlási programjának havi keretösszegét - vélik az Equilor elemzői. A következő kamatdöntő ülések alkalmával egészen 2,5 százalékig folytatódhat a vágási ciklus, amennyiben a külpiaci folyamatokban nem következik be éles negatív fordulat.

Csakhogy a folyamatos kamatcsökkentés a hozamfelár nyújtotta előnyöket fokozatosan eltünteti. A választások közeledtével előtérbe kerülő devizahiteles kérdés, az államadósság szintjével kapcsolatos aggodalmak, valamint a jövőben várható gyorsuló infláció miatt könnyen megfordulhat az eddigiekben látott tendencia, így az Equilor szerint indokolt a kötvényportfóliók átlagos lejárati idejét (duration) csökkenteni. Úgy látják, ,hogy a forint piacán a múlt héten kezdődött idegeskedés a kamatdöntés után folytatódhat. A 304 forintos eurószint rövid távon megálljt parancsolhat a forint gyengülésének, ám a következő hónapokban elképzelhetőnek tartják a nagyobb kilengéseket (akár a 310-es szint fölé is - prognosztizálra Horváth Ákos, az Equilor elemzője.

Az év végétől jöhet a szigorítás

Az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését - állapította meg Suppan Gergely, a TakaréBank Zrt. senior elemzője. A javuló kockázati megítélés ellenére a forint árfolyamát egyre kevésbé tudja támogatni a fejlett piacokhoz képesti csökkenő hozamfelár, ezért a kamatcsökkentési sorozat további lassítására számít. A folyamat 2,55-2,70 százalék között érhet véget, majd az alapkamat az utolsó negyedévig ezen a szinten maradhat.

Az év utolsó hónapjaitól - de legkésőbb a jövő év elejétől - lassú ütemű kamatemelési sorozatra számít az elemző, így 2015 végéig 3,75-4,0 százalékig emelkedhet vissza az alapkamat. Lefelé mutató kockázatot jelent, amennyiben a kormány által tervezett újabb háztartási energiaár csökkentések számottevően tovább mérséklik az inflációt, míg felfelé mutató kockázat a nemzetközi hangulat hirtelen romlása, valamint a fejlett piaci jegybankok a jelenlegi várakozásoknál gyorsabb monetáris szigorítása, illetve ennek kommunikációja - véli Suppan.