A 2013-as rossz hírek után némi javulásról számolt be friss jelentésében a KSH. Az első féléves előzetes adatok alapján nőtt a lakossági fogyasztás, a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása közötti különbség pedig - bár továbbra is jelentős - valamelyest csökkent.

A statisztikai hivatal összeállítása szerint a háztartások egy főre jutó átlagos havi kiadása 2014 első félévében 66,5 ezer forint volt, 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a fogyasztói árak nem változtak, így a fogyasztás volumene is azonos nagyságrendben emelkedett az egy évvel korábban mért 1,8 százalékos csökkenést követően.

Forrás: KSH

A kiadások - a lakásfenntartás és háztartási energia kivételével - minden területen nőttek. Ez azzal magyarázható, hogy a rezsicsökkentéssel, a családi adózás járulékokra való kiterjesztésével, illetve az élelmiszerek átlagos árcsökkenésével nőtt az elkölthető jövedelem.

Egyedül dohánytermékekre költöttek kevesebbet (legalábbis a legális csatornákon): a 10 százalékot meghaladó fogyasztáscsökkenés a 19 százalékot közelítő drágulással magyarázható. A szeszes italok fogyasztása ugyanakkor több mint 7 százalékkal emelkedett. A dohánypiac átrendeződött: a cigarettavásárlások volumene mintegy 14 százalékkal csökkent, dohányra viszont 8,6 százalékkal költöttek többet a háztartások.

Erre költötték a háztartások a pénzt

Az átrendeződő árak némileg a fogyasztás szerkezetét is átalakították. Alapvetően a rezsiköltségek mérséklésének következtében 2,3 százalékkal csökkent a lakásfenntartás és háztartási energia összkiadáson belüli aránya, illetve az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya is mérséklődött, 0,2 százalékkal. A háztartások a felszabadult forrásaikból a közlekedési, a hírközlési és egyéb fogyasztási pluszigényeiket elégítették ki. Összességében nőtt - 37,0 százalékról 38,3-ra - a háztartások fogyasztásában azon kiadásoknak az aránya, amelyet az alapvető - az étkezéssel, lakhatással, munkába, iskolába járással kapcsolatos - szükségletek kielégítése után szabadon felhasználhattak.

A legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztási színvonala közötti különbségek 2014 első félévében valamelyest csökkentek, de még így is jelentősek. Míg a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása az átlagos fogyasztási szint felét alig haladja meg, addig ez az arány az ötödik ötödben 1,8-szeres. A középső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása havi 71,3 ezer forint, 7,1 százalékkal több az átlagos fogyasztásnál, és csak szeszes italokra, dohányárukra, kultúrára, valamint vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra költöttek az átlag alatt.

Forrás: KSH

Relatíve jobban jártak az alacsony jövedelműek

A legkedvezőbb anyagi helyzetű háztartások a nem alapvető szükségleteiket (ruházkodási, lakberendezési, kulturális, oktatási, vendéglátási igényeiket) is magas színvonalon tudják kielégíteni, e kiadások összege az átlag legalább kétszerese (a legnehezebb körülmények között élő háztartások költésének 5-8-szorosa). A legrosszabb helyzetben lévő háztartásoknak a nem alapvető szükségletek kielégítésére fordított kiadásai a legalacsonyabbak, az átlagosnak pedig mindössze a felét-harmadát teszik ki.

Jelentősen különbözik viszont a háztartások fogyasztásának dinamikája 2013 és 2014 első félévei között az egyes jövedelmi ötödökben. A két alsó jövedelmi ötödben lévő családok fogyasztása volumenben nagyobb mértékben nőtt, mint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásoké. Mindez a családi adókedvezmény rendszerének 2014. évi változtatásával magyarázható. Az alsó jövedelmi ötödökhöz tartozó háztartások helyzetének javulását jelzi az is, hogy a legnehezebb helyzetben lévő háztartásoknak - összehasonlító árakon - csak két fogyasztási főcsoportban csökkent volumenben a fogyasztásuk, míg tíz főcsoportban nőtt.

Forrás: KSH