A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságáról szóló ügy végére pont került: a Kúria sokadszorra szögezte le, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közfeladatot ellátó szerv. Ez azt jelenti, hogy az MVM-nek a TASZ által képviselt Energiaklub szakpolitikai intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzé kell tennie.

Milyen környezeti, gazdasági, társadalmi hatása lesz két új atomerőmű blokknak? Hogyan és ki finanszírozza a legalább 2-3 ezer milliárdos költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőmű-bővítést, vagyis gyakorlatilag ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt.

Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére az Energiaklub úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Éppen ezért élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, 2011 januárjában az MVM Zrt.-től elkérte a projekt legfontosabb adatait. Az MVM ekkor, arra hivatkozva, hogy a kért adatok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását. Ezért az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, ahol az MVM újra kénytelen volt azzal szembesülni, hogy közfeladatot ellátó szervként a kért adatokat közzé kell tennie.

A Lévai Projekt keretében 2009 júniusa óta mintegy 3,6 milliárdot költöttek el - írta Perger András, az Energiaklub projektvezetője a megkapott adatmennyiséget elemezve blogbejegyzésében a napokban. Ennek az összegnek közel háromnegyedét fordították a tender és az engedélyezés előkészítésére, illetve a bővítés PR-jára, míg a konkrét - gazdasági, műszaki - vizsgálatokra csak csekély hányad jutott. Ez azt jelenti, hogy a Lévai projekt keretében valójában nem a 2009 tavaszi parlamenti döntésben ígért megalapozó vizsgálatokat végzik, hanem már konkrétan a bővítést készítik elő - fogalmazott Perger.

A megkapott információkból úgy tűnik, hogy a gazdaságossági kérdéseket a projektben eddig nem vizsgálták - teszi hozzá. A korábbi kommunikációval (mely szerint a beruházás finanszírozását az MVM meg tudja oldani saját forrásból, hitelből, illetve befektetők bevonásával) szemben az is kiderült, hogy mára más megoldásban is gondolkodnak: egy megrendelt elemzés tárgya ugyanis az az elképzelés, hogy előre, a villamosenergia-fogyasztókkal finanszíroztassák a beruházás költségeinek legalább egy részét.

Megkezdődtek a konzultációk a paksi atomerőmű bővítésének öt potenciális szállítójával - közölte Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a parlament fenntartható fejlődés bizottságának keddi budapesti ülésén. Azon cégekről van szó, amelyek nyomott vizes technológiát szállítanak a világpiacon - idézte a klíma- és energiaügyekért felelős államtitkárt az MTI. A konzultációk során a magyar delegáció három épülő atomerőműben már járt, a negyedik referenciablokkot ezen a héten nézik meg. A szándékok felmérése alapján úgy tűnik, hogy a potenciális szállítók adnak majd be ajánlatot, ha kiírják a pályázatot - fogalmazott Kovács Pál. Hozzátette: ha a paksi atomerőmű bővítéséről a konkrét döntés megszületik, a lehetséges szállítók kapacitása megvan ahhoz, hogy határidőben teljesítsék a megbízást.