A kivándorlási szándék hullámzott az elmúlt két évtizedben: 1997 és 2005 között gyorsan nőtt - elsősorban a rövid távú munkavállalás növekedése miatt -, majd 2010-ig mérséklődött, 2010 és 2012 között újra megugrott, majd a 2014-ig tartó csökkenést követően újra meredek emelkedésnek indult. A külföldi munkavállalást tervezők aránya elérte a 2011. évi értékeket, míg a kivándorolni szándékozók aránya az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja - derült ki a Tárki legfrissebb felméréséből.

A migrációs potenciál leggyakoribb célországai nem változtak, most is azok, amelyek korábban voltak, azaz elsősorban Ausztria, Németország és Nagy-Britannia.

A Tárki felmérése ugyanakkor rámutat, hogy a három domináns célország összsúlya csökkent az öt évvel ezelőtti helyzethez képest, ami arra utal, hogy a potenciális migránsok mentális térképén a világ más részei is mindinkább megjelennek. Az is látható, hogy az Egyesült Királyság súlya - különösen mint a kivándorlás és a hosszú távú munkavállalás célországa - az osztrák-német duóhoz képest kisebb lett.
A felmérés szerint a migráció gondolatával az átlagosnál nagyobb mértékben játszadoznak a férfiak, a munkanélküliek, a fiatalok, a szavazási hajlandóságot nem mutatók, a bérelt lakásban élők és a cigány/roma származásúak.
Legolvasottabb
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Hol az örvény vége? Becsődölt egy újabb autóipari beszállító
Döntött a Fitch Magyarországról: nincsenek jó hírek
Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben
Tízből hét budapesti már az online vásárlás szerelmese, vidéken más a helyzet
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem