„A kormány minden eszközzel kész fellépni a családok védelmében” – fogalmazott közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a friss inflációs adatokra reagálva azt is közölte, hogy 

elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében.

Kapcsolódó

Az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint egyetlen hónap alatt 1,9 százalékkal emelkedtek, míg tavaly januárhoz képest 6 százalékkal.

A kiskereskedelem nagyjai már álltak a szőnyeg szélén

„A kormány a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az infláció alakulását, és szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa” – írja a miniszter.

Kép: MTI, Hegedűs Róbert

Nagy Márton a kommünikében arról is beszámolt, hogy egyébként januárban már egyszer „beavatkoztak”, ugyanis – mint írja, a családok védelmében határozottan fellépnek és a jövőben is fel fognak lépni az élelmiszerárak kontroll alatt tartásáért – 

ennek érdekében januárban berendelte a kiskereskedelmi üzletláncok képviselőit, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetséggel és a termelőket, feldolgozókat és kiskereskedőket tömörítő Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal is egyeztetéseket folytatott. 

A miniszter szerint a kiskereskedelmi láncok január végén és február elején számos alapvető élelmiszer árát csökkentették, és a versenyhivatal árfigyelőjének adatai szerint „nem egész három hét alatt átlagosan mintegy 3 százalékkal csökkent a tejek és a kefir ára, 2 százalékkal a tejfölök ára, valamint 1,5 százalékkal a tehéntúró ára”.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ezeket nem tudjuk összevetni a friss KSH-adatsorral, mert január végére és február elejére vonatkoznak az adatok, viszont azt érdemes rögzíteni, januárban az előző hónaphoz képest a tej 5,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 2,9 százalékkal drágultak.

Felkészülnek a szolgáltatók?

A nemzetgazdasági miniszter tehát határozott fellépésről ír, és a kormány amit így első blikkre megtehet, azt meg is tette – diplomáciailag bekérette a kiskerláncok nagyköveteit. 

Az teljes inflációs kosárban az élelmiszerek súlya mintegy 30 százalék a KSH – tehát a teljes, januári 5,5 százalékos infláció majdnem harmadáért az élelmiszerárak emelkedése a felelős – az élelmiszererek 6 százalékkal emelkedtek egy év alatt.

Ugyanakkor a családok nem csak élelmiszert vásárolnak, és ez tükröződik statisztikai hivatal súlyozásában is: például a jelentősebb kategóriák közül

  • a szeszes ital, dohányáruk súlya 8 (itt éves alapon 4,9 százalékos drágulást mért a KSH);
  • a tartós fogyasztási cikkeké 7,6 (éves drágulás üteme mindüössze 0,8 százalék volt);
  • egyéb cikkek, üzemanyagok súlya 19,9 (drágulás üteme 5 százalék volt – a 7,3 százalékos súllyal bíró üzemanyagok egy év alatt 11,8 százalékkal drágultak);
  • és ott van még a sorban a 26 százalékos súlyú szolgáltatások kategóriája is (itt az éves drágulás üteme 8,5 százalék volt).

Az élelmiszerekkel hasonló súlyú szolgáltatásoknál (30 vs 26) ráadásul nem csak az éves alapon mért (8,5 százalék) drágulás volt kiugró, de a havi is (2,2 százalék). 

Kép: Getty Images, Rolf Vennenbernd

A telefon- és az internetszolgáltatások 9,9 százalékkal emelkedtek egyetlen hónap alatt – köszönhetően a januárban bevezetett új tarifáknak. A telekomszolgáltatók ráadásul az inflációra hivatkozva emelik áraikat – ami hosszú távon már önmagában is inflációgerjesztő.

Mai hír egyébként, hogy a KSH által megállapított tavalyi infláció (3,7 százalék) mértékével megegyező mértékű díjemelést jelentett be a Yettel – az új tarifa március 5-től lép életbe. Korábban a többi nagy szolgáltató is hasonló mértékű, inflációkövető emelésekről döntött.

Az inflációkövető emeléseket újabban a kormány is alkalmazza – erről itt írtunk bővebben.