A magyar állam a teljes nemzeti össztermék (GDP) 3,3 százalékának megfelelő összeget fordított sporttal, vallással, szabadidővel és kultúrával kapcsolatos kiadásokra. Az összes állami kiadás 7,1 százaléka erre a területre áramlott 2016-ban - írja az uniós statisztikai hivatalra, az Eurostatra hivatkozva a portál.

Ez nagyon nagy arány, ugyanis az EU átlagában az állami költések alig valamivel több mint 2 százaléka jutott erre a területre, de se Magyarország régiós versenytársai, se a legendásan bőkezű jóléti államok nem értek ennek a közelébe se - jegyzi meg cikkében a Zoom.hu.

Kapcsolódó

A 2016-os arány történeti összehasonlításban is kiugró, Magyarország 1995 óta egyszer sem fordította kiadásainak ekkora hányadát sportra, vallásra, kultúrára és szabadidőre.

Mi a helyzet más területeken?

Az állami kiadások 30,7 százaléka ment szociális szolgáltatásokra - ez az egész EU-ban a legalacsonyabb, az Eurostatnak jelentő összes ország közül is csak Izland fordított valamivel kevesebbet erre a területre. A GDP arányában Magyarország már jobb helyezést ért el, a középmezőny végén helyezkedik el 14, 3 százalékkal.

Egészségügyre 2016-ban az összes állami költés 10,3 százaléka jutott. Magyarország ezzel az aránnyal csak Lettországnál és Görögországnál fordított arányaiban többet erre a területre (10 százalék körül), illetve Svájcnál és Ciprusnál (eze 6,5 százalék körül költöttek). A GDP arányában Magyarország 4,8 százalékot költött egészségügyre, ami sokkal jobb az utolsó helyezett Svájc 2,2 százalékánál, de messze elmarad Norvégia, Dánia, Franciaország és Ausztria 8 százalék fölötti ráfordításától.

Az oktatásra költött magyar állami forintok európai összehasonlításban mind GDP-arányosan, mind az állami összkiadások arányában a középmezőnyre voltak elegek. További részletek itt olvashatók.

A kép forrása: Pixabay