A múlt év középhőmérséklete a sokéves (az 1991-2020-as időszak alapján számított) átlag körül alakult, az előzetes adatok szerint 10,8 Celsius-fok volt. Ez, bár nem tér el lényegesen az átlagtól, az elmúlt tíz évet tekintve a leghűvösebb év volt Magyarországon. Az egyes hónapokat nagy változékonyság és számos szélsőséges esemény jellemezte. 

 

Kapcsolódó

  • A január és a február több mint egy fokkal melegebb volt, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek. 1987 óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es. 
  • Júniust és júliust már a hőség határozta meg. A forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb volt, a július pedig rekordmeleg volt 1901 óta. 
  • Augusztus második fele szokatlanul hűvös időjárással telt, így a nyár utolsó hónapja 1 fokkal elmaradt a normáltól, de a nyár így is az ötödik legmelegebb volt 1901 óta - írták.
  • Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több mint egy fokkal alatta alakult. 
  • Tavaly a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 25,8 fokot, a Nógrád megyei Zabarban mérték február 13-án. 
  • A legmagasabb hőmérséklet, 40,8 fok volt, ez július 8-ához és a Fejér megyei Adonyhoz köthető. 
  • A legerősebb széllökés 121 kilométer/órás volt, amelyet augusztus elsején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Tiszavasváriban rögzítettek. 
  • A legnagyobb napi csapadékösszeget, 94,3 millimétert a Heves megyei Erdőteleken mérték.
  • Az elemzés  szerint az éves csapadékösszeg országos átlagban csaknem 20 százalékkal elmaradt a szokásostól. A csapadékösszeg kevéssel 500 milliméter felett alakult, ezzel 2021 - az előzetes adatok szerint - az 1901 óta vezetett adatok alapján a szárazabb évek közé sorolható. Hasonlóan csapadékszegény év legutóbb 2012-ben volt. 
A meteorológiai szolgálat közölte azt is: a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint az elmúlt hét év a legmelegebbnek ígérkezik a rendszeres megfigyelések kezdete óta globálisan. A 2021 elején és végén bekövetkezett La Nina esemény (a Csendes-óceán közép-keleti régiójában az átlagosnál hűvösebb vízhőmérséklet) rövid ideig tartó, nem túl jelentős hűtő hatással volt a globális felszínhőmérsékletre, nem fordította meg a hosszú távú melegedési tendenciát, ami az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok rekordmagas koncentrációjának az eredménye.